Hogyan utazhatunk az időben, mindössze 4 kilométer megtételével?

A cím hihetetlennek tűnhet, de az időutazás valóban lehetséges. Legalábbis nagyjából egy napot tényleg tudunk utazni az időben, köszönhetően az időzónáknak. Az időzónák rengeteg helyen okoznak érdekes időbeni eltéréséket, de ez sehol sem olyan szembetűnő, mint a Diomede-szigeteken. A két sziget közelsége ellenére közel egy napnyi távolságra vannak egymástól.

A Diomede-szigetek a Bering-szoros közepén találhatók. A szigetek közül van egy kisebb és egy nagyobb darab, amelyeket rendkívül kreatívan Kis-Diomede-nek és Nagy-DIomede-nek neveznek. Oroszország és az Egyesült Államok határa a két sziget között húzódik. A kisebbik sziget az Egyesült Államokhoz tartozik, míg a nagyobb Oroszországhoz.

A két sziget rendkívül érdekes, hiszen ez az egyetlen hely, ahonnan az Egyesült Államok területéről el lehet látni Oroszországba. A szigetek összterülete mindössze körülbelül 35 négyzetkilométer, és pusztán körülbelül 100 ember él itt, ők is a kisebbik szigeten. A két sziget egyetlen látványossága egy lezuhant Li-2 katonai repülőgép a nagyobb szigeten, valamint egy orosz meteorológiai állomás található itt. A kisebbik szigeten pedig Diomede faluja található.

Hogyan lehet idő utazni?

A két sziget mindössze 3,8 kilométerre található egymástól, de ugye köztük helyezkedik el a két ország határa. A két országhoz nagyon eltérő időzónákkal dolgozik. A Nagy-Diomede sziget a +12-es időzónába tartozik, míg a Kis-Diomede sziget a -9-esbe. Ezáltal nyári időszámítás szerint 20, téli időszámítás szerint pedig 21 óra az eltérés a két sziget között. Emiatt az érdekes időeltolódás miatt szokták a nagyobb szigetet szokták „Holnap szigetnek” is nevezni, a kisebbet pedig „Tegnap szigetnek.”

Télen gyakran alakul ki jéghíd a két sziget között, azonban az áthaladás meg van tiltva. Hiába lehetne rendkívül gyorsan egyik országból eljutni a másikba, az időutazás nem ennyire egyszerű. Az egyik szigetről nem lehet csak úgy átmenni a másikra, mivel ennek elég komoly jogi következményei vannak. Még akkor is, ha az egyik sziget egyébként teljesen lakatlan.

A hidegháború alatt ez a volt a határ vonal volt egyébként a kevésbé ismert „jégfüggöny”, amely elválasztotta a két nagyhatalmat egymástól. A szigeteket természetesen katonai bázisként használták, amely során a nagyobb sziget őslakosait a szárazföldre telepítették. Az orosz sziget a hidegháború végéig szolgált katonai támaszpontként, de mára ennek sincs különösebb jelentősége. Egyes források alapján még mindig állomásoznak ott néha katonák, de egészen biztosan nem túl sokan. Ez már csak a sziget lényegében nem létező infrastruktúrája miatt is biztos.

Mivel a szigetek között jogi okokból kifolyólag rendkívül nehéz az utazás, így viszonylag kevesen tették meg ezt az utat az időzónák között. Az egyik híres eset 1987-ben volt, amikor Lynne Cox átúszta a két sziget közötti vizet, majd Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan is gratulált neki a teljesítményéért.

Bár a két sziget különleges elhelyezkedése egy egészen érdekes jelenséget teremt, maguk a szigetek nem kifejezetten érdekesek. Nem kizárt, hogy a kisebb sziget lakossága is szépen lassan el fog tűnni, ugyanis folyamatos csökken a lakossága.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Valami hatalmas és fémből álló tömeget fedeztek fel a Hold felszíne alatt
• Leküldtek egy búvárcsapatot a Nagy Kék Lyuk aljára, döbbenet, mit találtak