Ez a világ öt legveszélyesebb mérgeskígyója

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a mérges kígyók évente körülbelül 5,4 millió embert harapnak meg, ebből 81-138 ezer alkalom végződik halállal.

A kígyók mérge egy módosított nyálmirigyben termelődik, amelyet az állat az agyarai segítségével juttat be a zsákmányba.

Ez a képességük körülbelül 60 millió évvel ezelőtt fejlődött ki, miután az óriás fajok, például a boák és a pitonok fejlődése elvált más kígyóéktól – mondta Agneesh Barua, a svájci Lausanne Egyetem evolúciós genetikusa a Live Science-nek.

Ezek az ősök is már valószínűleg enyhén mérgező fehérjéket termeltek kiválasztó mirigyeikben, ami óriási előnyt jelentett számukra a zsákmány befogása során.

“Évmilliók során egyre több méreganyag kezdett beépülni a méregbe” – mondta Barua.

Bár számos mérgeskígyó-fajt ismerünk, ezek mérgei többnyire csupán négyféle vegyületből állnak: foszfolipázokból, szerin proteázokból, metalloproteázokból és úgynevezett háromujjas toxinokból. Mindegyik típusnak egyedi, egymástól eltérő élettani hatásai vannak. Például a háromujjas toxinok megakadályozzák az idegi ingerületátvitelt, míg a foszfolipázok és metalloproteázok megemésztik a szöveteket, és duzzanatot, szövetelhalást és súlyos vérzést okoznak.

Sőt, egyes kígyómérgek egyszerre többféle halálos vegyületet is tartalmazhatnak, és mindegyik közös tulajdonsága, hogy könnyedén megöl egy embert – főként az öt leghalálosabb.

Fűrészpikkelyes vipera

A fűrészpikkelyes vipera (Echis carinatus) a „Négy nagy” legkisebb tagja Indiában – az ázsiai országban négy rendkívül veszélyes kígyófaj él: a Russell-vipera, a közönséges krait, az indiai kobra és a fűrészpikkelyes vipera. Ez utóbbiről úgy tartják, hogy ő felelős a legtöbb halálos kimenetelű harapásért Indiában. Összesen a kígyómarásba egyébként az országban nagyjából 58.000 ember hal bele minden évben.

A kígyóknak közkeletűen tulajdonított “sziszegő” hang helyett ez a vipera összedörzsöli különleges, fogazott pikkelyeit, amikor fenyegetik.

Harapása után helyi duzzanat és fájdalom jelentkezik, amelyet esetleges vérzés követ. A Understanding Animal Research oktatási társaság szerint, mivel a méreg gátolja a véralvadást, belső vérzés és akut veseelégtelenség alakulhat ki. A hidratálást azonnal meg kell kezdeni és a méreg elleni szert a harapás után néhány órán belül be kell adni, különben jó eséllyel belehal az a harapás áldozata.

Sávos krait

A sávos krait (Bungarus fasciatus) nappal lassan mozog, sötétedés után azonban annál aktívabb – és harap. A PLOS Neglected Tropical Diseases folyóiratban megjelent 2016-os tanulmány szerint a kígyó mérge megbénítja az izmokat, beleértve a rekeszizmot is, ami miatt a megharapott ember képtelen levegőt venni, ami fulladásos halálhoz vezet.

Királykobra

A londoni Természettudományi Múzeum adatai szerint a királykobra (Ophiophagus hannah) a világ leghosszabb mérges kígyója, akár 5,4 métert is elérheti. A Smithsonian Intézet többek között arra figyelmeztet, hogy a kígyónak lenyűgöző a látása – már 100 méter távolságból is észrevesz egy mozgó embert. Amikor fenyegetik, a királykobra speciális bordáit és izmait használja, hogy kitágítsa a “csuklyáját”. Ezek a kígyók nem csak a fejüket, de a testük közel egyharmadát is képesek felemelni a földről.

Hírnevét nem is annyira mérgének erejének, hanem sokkal inkább az áldozatokba fecskendezett mennyiségének és agresszivitásának köszönheti: minden harapás körülbelül 7 milliliter mérget juttat az áldozatba, és a kígyó hajlamos gyors egymásutánban háromszor-négyszer támadni. És hát egyetlen harapás is megölhet egy embert akár 15 perc alatt, egy kifejlett elefántot pedig mindössze néhány óra alatt – írta Sean Carroll, a Marylandi Egyetem molekuláris biológusa a The New York Timesban.

Part menti taipan

Az Ausztrál Múzeum szerint hihetetlen sebességének köszönhetően többször is megharaphat, mielőtt egyáltalán észrevesszük a part menti taipant (Oxyuranus scutellatus). Ha veszélyt érez, ez a kígyó, amely a mérsékelt égövi és trópusi tengerparti régiók erdeiben él, egész testét felemeli a talajról, és rendkívüli pontossággal ugrik rá az áldozatára, amelybe mérget fecskendez. Az Australian Geographic szerint 1956 előtt, amikor hatékony ellenmérget állítottak elő, ennek a kígyónak a harapása szinte mindig végzetes volt. Mérge neurotoxinokat tartalmaz, amelyek megakadályozzák az idegek ingerületátvitelét.

Szárazföldi taipan

Az International Journal of Neuropharmacology szerint a szárazföldi taipan az egyik legmérgezőbb kígyó, mérgének töredéke képes megölni a prédát, ahogy az embert is. Queensland és Dél-Ausztrália ártereinek agyagbarlangjaiba rejtőzve él, gyakran más állatok által kiásott odúkban. A part menti taipannal ellentétben a szárazföld belsőbb területein tanyázik. Amikor a taipan fenyegetve érzi magát, testét feszes S alakba csavarja, mielőtt egy gyors harapással vagy többszörös harapással támadna. A vele való találkozás majdnem mindig halálos kimenetelű.

Ez is érdekes lehet:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat