Az első atomrobbanás levezénylése előtt jogos volt a félelem, hogy a robbanás az egész világot elpusztíthatja. Mára már tudjuk, hogy ilyen veszéllyel nem fenyeget egy atomrobbanás. Viszont a Trinity-teszt előtt meg volt a parányi esély, hogy a teszt az egész világot elpusztíthatja, mégis levezényelték azt, hogy véget vessenek a háborúnak.
Albert Speer, a Harmadik Birodalom fegyverkezésért felelős minisztere visszaemlékszik egy beszélgetésére Werner Heisenberggel és Adolf Hitlerrel. Heisenberg azt mondta, nem biztos benne, hogy egy nukleáris láncreakciót kordában lehet tartani. Ebből kifolyólag megvan az esély rá, hogy egy nukleáris robbanásnál a láncreakció nem áll le, és az egész bolygót felperzseli. Bár a félelem — mint később kiderült — megalapozatlan volt, egészen az első atomrobbanásig nem lehetett tudni biztosan, hogy a világ elpusztul-e vagy sem.
A Trinity-teszt idejére a fizikusok már régen tudták, hogy a világ teljes pusztulásának az esélye gyakorlatilag nulla, egészen a tesztig nem lehettek benne biztosak. Hans Bethe, az elméleti divízió vezetője Los Alamosban, felvázolta ezt a rettenetes esetet J. Robert Oppenheimernek. Ezért több kutató is elkezdett dolgozni a számításokon, hogy a világ pusztulásának mekkora is a valószínűsége. A számításokból arra következtettek, hogy ez a szcenárió szinte lehetetlen, de azért nem zárható ki a lehetősége.
Lángoló atmoszféra
A félelem annyira erős volt, hogy egy ponton Arthur Compton és Oppenheimer között lezajlott egy beszélgetés. Ebben a beszélgetésben azt taglalta Compton, hogy még a nácik uralma is jobb végkimenetel, mint a világ elpusztítása. Ugyanis a hidrogén és nitrogén molekulák, amelyek ugye a vízben és a levegőben megtalálhatók instabilak — írja az Inside Science. Egy láncreakció hatására fennállt a veszélye, hogy hidrogén atomék héliummá fuzionálhatnak, mint a Nap belsejében. Ez hatalmas energia felszabadulásával jár, amely fúziós láncreakciót indíthatott volna el.
Bár a számítások helyesek voltak, elég magas hőmérsékleten ez a szcenárió lehetséges lett volna, egy atombomba sosem lenne képes ilyen hatásfok elérésére. A robbanásból származó energia, a sugárzás következtében folyamatos energia veszteséggel járna, ami mindig túlkompenzálná a láncreakcióhoz szükséges megmaradó energiát. Még 10 000 köbméternél nagyobb robbanóanyaggal is próbálkoztak volna, még akkor sem tudtak volna fenntartható láncreakciót elindítani.
Az elmélet a 70-es években is előkerült, azonban itt már nem kapott akkora figyelmet. A számítások biztosították arról a közönséget, hogy egy ilyesfajta esemény bekövetkezése lehetetlen. Az atombombák ellen elég sok érv szól már így is, nem kell még kitalált dolgokkal rontani a helyzetet — írta Bethe válaszul az aggodalmakra. Még a valaha detonált legnagyobb bomba, a Cár bomba sem volt képes felgyújtani az atmoszférát a maga 50 megatonnájával.
Bár az atmoszféra lángra lobbantása valóban lehetetlen, volt egy pont, amikor nem lehetettek 100 százalékig biztosak benne, mégis folytatták a munkát az atombombákon.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
