Elképesztő képen, mi fog történni a Nappal halálakor

Ez a lenyűgöző kép egy távoli csillag életének utolsó szakaszát örökíti meg, emellett betekintést nyújt abba, hogy mi fog történni a Napunkkal mintegy 5 milliárd év múlva.

A képet a NASA James Webb Űrteleszkópja (JWST) készítette, és a Gyűrűs-köd néven ismert, izzó gázból álló, látványos struktúra új vonásai láthatók rajta.

A Messier 57 néven is ismert, lenyűgöző objektum mintegy 2600 fényévre van a Földtől, és egy haldokló csillagból született, amely külső rétegeit az űrbe taszította, számolt be a Daily Mail.

Szép halál

A csillagok anyagának kilökődése adja a kozmikus “remekmű” sajátos szerkezetét és élénk színeit.

A Webb által készített hasonló képet a hónap elején hozták nyilvánosságra, de a 10 milliárd dollár értékű obszervatórium más kamerájával készült új felvétel eddig soha nem látott részleteket fedezett fel a gyűrű külső régióiban.

Credit: NASA, ESA, CSA, JWST; Feldolgozás: Zi Yang Kong

A James Webb MIRI lenyűgöző képe olyan új részleteket tár fel, amelyeket a NIRCam segítségével nem tudtunk megfigyelni. Különösen a fő gyűrűn túli íveket, mondta Mike Barlow, a University College London professzora, a JWST Ring Nebula Project vezető kutatója.

Ezek a központi csillag vörös óriás fázisában alakultak ki, mielőtt a csillag anyagának nagy részét ledobta magáról, és a jelenlegi forró fehér törpecsillaggá vált. A kutatócsoportunk korai elemzése szerint egy kis tömegű, excentrikus pályán keringő kísérőcsillag 280 évenként a haldokló csillagból fokozott anyagkibocsátást váltott ki, amikor 280 évenként közel haladt el hozzá, létrehozva ezeket az íveket.

A Webb képei példátlan részletességgel mutatják be a Gyűrűs-köd bonyolult szerkezetét, beleértve a gyűrűit, buborékait és foszlányos felhőit.

A köd fő gyűrűje 20 000 sűrű molekuláris hidrogéngáz-halmazból áll, amelyek mindegyike körülbelül a Földdel egyenéő tömegű.

A Webb MIRI (Mid-InfraRed Instrument) felvétele azonban a főgyűrű eme külső peremén túl először mutatta ki, hogy mintegy 10 koncentrikus ív található.

A csillagászok szerint ezek körülbelül 280 évente keletkezhettek.

Egy csillag köddé alakulásának egyetlen ismert folyamata sem rendelkezik ilyen időtartammal, ezért úgy vélik, hogy az ívek a haldokló vörös óriás és egy kísérőcsillag kölcsönhatásából alakultak ki, amely olyan távolságra van tőle, mint a Plútó a Naptól.

Érdemes elolvasni:

• Melyik az univerzum legforróbb pontja?
• Leleplezte a kínai rover, hogy mi van a Hold sötét oldala alatt