Számos DNS-t azonosítottak a kutatók egy majd’ 3000 éves téglában

Nem mindennapi bravúrt hajtottak végre az Oxfordi Egyetem kutatói: ősi DNS-t vontak ki egy 2900 éves agyagtéglából.

Kalhu egy régi asszír város Irak Ninive kormányzóságában. A város 890 hektáron terült el, és II. Assurnasirpal (i. e. 883–859) uralkodása alatt az Új-Asszír Birodalom fővárosává vált.

II. Ashurnasirpal egy nagy palotát és számos templomot épített a bronzkori hanyatlás időszakát követően, az i.e. 11. század közepétől a 10. század közepéig.

A városban talált számos felirat betekintést engedett a kutatóknak többek között Kalhu építészeti sajátosságaiba – az egyik ilyen felirat II. Ashurnasirpal palotáját írja le: „Cédrus, ciprus, boróka, puszpáng, eperfa, pisztáciafa és tamariszkusz – palotáját királyfiamnak úri örömömre minden időkig abból alapítottam. Hegyek és tengerek vadállatait, fehér mészkőből és alabástromból formáltam, és felállítottam kapuira.”

Ebben az időben, körülbelül 2900 évvel ezelőtt egy téglagyártó agyagtéglát készített a palota építéséhez, amelyből az Oxfordi Egyetem kutatói egy új módszer segítségével tudták kinyerni és szekvenálni az ősi DNS-t.

A tudósoknak 34 különálló taxonómiai növénycsoportot sikerült megkülönböztetniük. E csoportok közül a Brassicaceae (káposzta) és az Ericaceae (hanga) emelkedett ki a legtöbb szekvenciával rendelkező növénycsaládként. További képviselt családok a Betulaceae (nyírfa), Lauraceae (baérok), Selineae (ernyősök) és Triticeae (kultúrfüvek) voltak.

Az asszírológusokból, régészekből, biológusokból és genetikusokból álló interdiszciplináris csoportnak sikerült összeegyeztetnie felfedezéseit kortárs iraki botanikai adatokkal és történelmi asszír növényábrázolásokkal, melyről a Heritage Daily számolt be.

Az iszap, amely a tégla fő összetevője, valószínűleg a közeli Tigris folyóból származik, olyan anyagokkal kombinálva, mint a pelyva, szalma és némi állati trágya. A tégla formázása után ékírással gravírozták, és a napon kiszárították. Az, hogy a téglát nem égették ki, hanem természetes úton távozott belőle a nedvesség, azt eredményezte, hogy az agyagban természetesen meglévő genetikai anyag közel tökéletesen konzerválódott.

Dr. Troels Arbøll az Oxfordi Egyetemről a következőket mondta: „A téglán lévő felirat miatt az agyagot egy adott régióban egy viszonylag meghatározott időszakhoz tudjuk hozzárendelni, ami azt jelenti, hogy a tégla a biológiai sokféleség időkapszulájaként szolgál.”

Ez is érdekes lehet:

• A legendás aranyváros, Eldorádó nem is település, hanem egy rituálé volt?
• Hosszított koponyájú, lefejezett áldozatokat találtak egy maja piramisnál