Kína kénye-kedve szerint rajzol a térképen, felháborodtak a szomszédok

A Himalája hegycsúcsaitól a Dél-kínai-tenger zátonyaiig Kína hatalmas területre tart igényt, és a Peking által készített új nemzeti térkép a határairól alkotott legújabb, szomszédait felháborító, expanzív elképzelés.

A Fülöp-szigetek, Malajzia, Vietnám, Tajvan és India mindegyike területi vitában áll Kínával, és kifogásolták az ország “szabványtérképének” 2023-as változatát, amelyet a kínai természeti erőforrások minisztériuma adott ki hétfőn, adta hírül az NBC News.

A térkép egy U alakú vonalat tartalmaz, amely megerősíti Peking szuverenitási igényét a Dél-kínai-tenger majdnem teljes területe felett, amely erőforrásban gazdag és stratégiailag fontos régió. Ráadásul ezen keresztül évente több billió dollárnyi kereskedelem folyik. A vonal emellett számos ország kizárólagos gazdasági övezetébe nyúlik.

Kína új térképe súlyosbíthatja a helyzetet a térségben Donald Rothwell, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem jogászprofesszora szerint.

Bár más országok tiltakozhatnak ellene, most, hogy a térképet a kínai kormány jóváhagyta és közzétette, a kínai haditengerészet és parti őrség “a térkép alapján igyekszik majd érvényesíteni a kínai szuverenitást és joghatóságot”.

‘Következetes és világos’

A Fülöp-szigetek, Malajzia és Vietnám határozottan elutasította a térképet.

Ez a legújabb kísérlet arra, hogy legitimálja Kína állítólagos szuverenitását és joghatóságát a Fülöp-szigeteki területek és tengeri övezetek felett. Ám ez nem rendelkezik semmiféle nemzetközi jogi alappal a Fülöp-szigeteki külügyminisztérium szerint.

Felszólították Kínát, hogy “cselekedjen felelősségteljesen és tartsa be a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit”, valamint említették a hágai Nemzetközi Bíróság 2016-os ítéletét is, amely elutasította Peking dél-kínai-tengeri követeléseit. Kína, amely nem vett részt a bírósági eljárásban, soha nem fogadta el az ítéletet.

A legújabb kínai térképek többségétől eltérően, amelyek a Dél-kínai-tengert “kilenc pontos vonallal” veszik körül, az új térképen szereplő vonal 10 pontos, bár Kína a múltban is használta ezt a vonalat.

A 10. vonal Tajvantól keletre található, amelyet Peking saját területének tekint. A tajvani külügyminisztérium a héten megismételte, hogy Tajvan nem része Kínának.

Bárhogyan is csavarja ki a kínai kormány a Tajvan szuverenitásával kapcsolatos álláspontját, az országunk létezésének objektív tényét nem tudja megváltoztatni,

mondta Jeff Liu minisztériumi szóvivő egy sajtótájékoztatón.

A kínai külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy Peking álláspontja a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban “következetes és világos”.

Kína illetékes hatóságai minden évben kiadják a különböző típusú szabványtérképeket, magyarázta Wang Wenbin, a minisztérium szóvivője csütörtökön Pekingben egy szokásos sajtótájékoztatón.

Reméljük, hogy az érintett felek objektíven és racionálisan tudnak erre tekinteni.

A hét elején India azt közölte, hogy határozottan tiltakozott a térkép miatt, amely igényt tart az indiai Arunácsal Prades államra, valamint az Akszaj Csin fennsíkra, egy vitatott területre a Himalája nyugati részén, amelyre India igényt tart, de Kína ellenőrzi.

Mik lehetnek a következmények Kína számára?

Az indiai külügyminisztérium szerint a térkép csak megnehezítené a határvita megoldására tett kísérleteket, miután Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök csak a múlt héten állapodott meg ezen erőfeszítések fokozásáról.

A térkép közzététele kevesebb mint két héttel azelőtt történt, hogy India ad otthont a 20-as csoport éves csúcstalálkozójának, amelynek tagja Kína is. Egyelőre nem világos, hogy Hszi részt vesz-e a találkozón.

A Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos viták messze túlmutatnak a térképeken. A Fülöp-szigetek és Kína a múlt hónapban összecsapott egy incidens miatt, amelynek során Kína vízágyúkkal blokkolta és lőtte a Fülöp-szigeteki hajókat a vízi úton.

Kína építkezik vitatott szigeteken, megfélemlíti a halászokat, és zaklatja az Egyesült Államokból és máshonnan érkező repülőgépeket és hajókat, amelyek “hajózási szabadságot biztosító” műveletei szerinte veszélyeztetik a kínai szuverenitást.

Rothwell szerint a térkép közzététele idejének “jelentősége van”, mivel kevesebb mint egy hónappal Kína és a Fülöp-szigetek közötti összecsapás után történt, ami felerősítette a vitát a Kínából származó bármely szaggatott vonalú térkép legitimitásáról, és a 2016-os bírósági döntés nemzetközi támogatásának újbóli kifejezésére késztette.

Kína most újra megerősíti pozícióját, és valószínűleg ki akarja terjeszteni pozícióját, különösen Tajvannal kapcsolatban.

Az időzítés azért különösen fontos, mert a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagjai, köztük a Fülöp-szigetek, Malajzia és Vietnám a jövő héten Indonéziában tartanak csúcstalálkozót. Kína és az ASEAN tárgyalásokat folytat a Dél-kínai-tengerre vonatkozó magatartási kódexről.

A térképekkel kapcsolatos viták nem szokatlanok Ázsiában, ahol a kormányok gyorsan visszavágnak mindannak, ami Peking területi követeléseit legitimálja.

Júliusban a Barbie című filmet betiltották Vietnámban egy olyan jelenet miatt, amely egy olyan térképet ábrázolt, amely a cenzorok szerint a kilences vonalat tartalmazta. A film mögött álló stúdió, a Warner Bros. megvédte a térképet, amely nyolc vonalból áll, mint “gyermeki zsírkrétarajzot”, és azt mondták, hogy nem politikai nyilatkozatnak szánták.

Érdemes elolvasni:

• Ilyen lesz a jövő háborúja: mindent elsöprő robothadsereget építenek az amerikaiak Kína ellen
• Ez a három ország két óceánt is katonai ellenőrzés alá vonna