Vagy földönkívüli gépezetből, vagy idegen csillagrendszerből származó anyagot találtak

A Pápua Új-Guinea partjainál előkerült kőtörmelék egy meglehetősen érdekes szikláról származhat, amely több fényévnyi űrt átszelve landolhatott a Földön.

Bár egyelőre óvatosan kell levonnunk bármiféle következtetést, máris komoly vitát váltott ki a történet tudományos közösségekben, írja a ScienceAlert.

Amerikai kormányműholdak követték nyomon azt a meteort, ami 2014-ben szétesett a Csendes-óceán felett. A CNEOS 2014-01-08 (vagy egyszerűbben: IM1) besorolású bolidmeteor szokatlan sebessége már korábban felkeltette az érdeklődésüket – egy ideig potenciális rakétaként kezelték.

Ez a lehetőség túl jó volt ahhoz, hogy kihagyja a Harvard Egyetem neves csillagásza, Avi Loeb, aki 2021-ben a célból alapította a Galileo Projectet, hogy földönkívüli eredetű technológia nyomait keresse. Idén júniusban egy expedíciót vezetett az IM1 maradványainak felkutatására.

A projekt kutatócsoportjának tagjai nagy teljesítményű ritkaföldfém-mágnesek segítségével több száz apró, 0,05-1,3 milliméter átmérőjű gömböt szitáltak ki a felszín alatt 2 kilométerrel lévő üledékből, mintegy 85 kilométerre a Manus-szigettől északra.

Az egyesült államokbeli Harvard Egyetem kutatóiból álló csoport előzetes értékelése szerint 57 féle ásvány található a kavicsokban, és ezek közül legalább néhány nem tükrözi azt a fajta kémiát, amelyet a saját Naprendszerünktől elvárnánk, emiatt azt feltételezik, hogy az IM1 áthaladt a csillagközi téren, mielőtt becsapódott bolygónk légkörébe.

“Ez egy történelmi felfedezés, ez az első alkalom, hogy emberek kezükben tarthatnak anyagokat egy nagy csillagközi objektumból, és nagyon örülök a szigorú tudományos elemzés eredményeinek” – mondja Charles Hoskinson amerikai vállalkozó, aki segített finanszírozni az expedíciót.

Ez az elemzés magában foglalta a kiválasztott gyöngyök elemeinek arányát, amelyek a feltételezések szerint a meteortöredékek felszínéről származnak.

Megállapították, hogy a vas izotópjainak változásai összhangban vannak azzal, hogy traumatikus behatoláson mentek keresztül a légkörünkön, ami alátámasztja azt a hipotézist, hogy a gömbök nem földi eredetűek.

Mivel erősen dús berillium (Be), lantán (La) és urán (U) fémekben, az anyag nem tűnik olyan szerkezetűnek, amilyet saját bolygónk szomszédságában találnánk. Valójában ezt az arányt még soha egyetlen meteoritban sem mutatták ki, ami szintén arra utal, hogy nem ebből a Naprendszerből származik.

Tekintettel arra, hogy a Galileo Projekt célja, hogy ne csak a Naprendszeren kívüli eredetű anyagokat kutassa, hanem az idegen technológia jeleit is, a kutatás kétségkívül polarizálódik, és a kritikus és optimista nézetek teljes spektrumát bevonzza az akadémia különböző szegleteiből és azon túl is.

Az elemzés maga is felveti annak lehetőségét, hogy a magas urántartalom önmagában is utalhat arra, hogy valamiféle idegen technológia is érintett az anyag létrehozásában. A kutatói közösségben azonban valószínűleg sokan konzervatívabb értelmezést fognak alkalmazni, legalábbis addig, amíg többet nem tudunk arról, hogy valójában mit is vizsgálunk.

Ez is érdekes lehet:

• Felejtsük el az X bolygót, a tudósok szerint egy Föld-szerű világ rejtőzködhet a Naprendszerben
• Ez a Neptunusz méretű bolygó sűrűbb, mint az acél. De hogyan létezhet egyáltalán?