Az Agyaghadsereg átka, amely lesújtott megtalálóira
Bizonyára sokan hallottak már a híres Agyaghadseregről, amelyet az 1970-es években fedeztek fel az északnyugat-kínai Hszianban. A szobrok évente több millió látogatót vonzanak, de kevesen tudják, hogy a lenyűgöző történet mögött egy hátborzongató legenda áll, az Agyaghadsereg átka.
A világ 8. csodájának nevezett lelet számtalan kincset és információt szolgáltatott Csin Si Huang-ti császár uralkodásáról. Az örök élet receptjét megszállottan kutató megalomániásként emlékeznek rá, és egyesek szerint ezt a célt a gigászi temetkezési hellyel érte el, amely miután több mint 2000 évig rejtve volt, ma már népszerű turisztikai célpont, írja az Ancient Origins.
A történészek becslései alapján 700 ezer munkás három évtized alatt készülhetett el velük. A legenda szerint ezeket a munkásokat élve temették el, hogy elriasszák a sírrablókat és titokban tartsák a sírhely helyét. Kr. e. 91-ben Sze-ma Csien azt írta, hogy “a temetés és a kincsek elzárása után a középső és a külső kaput pedig bezárták, hogy az összes mesterembert és munkást bebörtönözzék, és senki se jöjjön ki”.
Valós az Agyaghadsereg átka?
A császár sírját egy 8 ezer életnagyságú szoborból álló hatalmas hadsereg “védte”. A környező gödrökben terrakotta lovak, bronz szekerek és még akrobaták is voltak, amelyek a császár örökös szolgaságát jelképezték.
A több ezer csodálkozó látogató közül csak kevesen ismerik az azt övező szerencsétlenségekről szóló történeteket. A kínai néphiedelem szerint az ősök imádata nagy hatalmat biztosít a halottaknak. Az ősök szellemeinek kiengeszteléséhez szükségesnek tartják a nyughelyük tiszteletben tartását, a temetkezési helyek megzavarása pedig sérti ezt. Paul Bahn megjegyezte, hogy “az ősi Kínában a világ stabilitása attól függött, hogy az ősök zavartalanul alszanak-e”.
Ezek a hiedelmek magyarázhatják az Agyaghadsereget övező mítoszokat. Az első agyagkatona 1974-ben került elő, amikor a munkások aszály idején víz után kutattak. “Mindenki félt megérinteni. Azt hittük, hogy ez egy templomi szobor, talán egy Buddha, és féltünk, hogy Buddha megbüntet minket”, nyilatkozta Jang Cse-nyi, az egyik munkás.
A hét férfi számára, aki először találkozott az Agyaghadsereggel, ezek a megjegyzések prófétai jellegűnek tekinthetők. Ahogy a császár sírjának híre elterjedt, a kormány eljött, hogy követelje a termőföldjeiket, és lerombolja házaikat az ásatások, a múzeumi helyiségek és az ajándékboltok kedvéért, örökre eltörölve megélhetésüket.
A kútásók közül egy öngyilkos lett, míg a többiek vagy szegénységben haltak meg, vagy kénytelenek voltak a felfedezésről szóló könyveket dedikálni csekély fizetésért. Eközben a szélhámosok továbbra is kihasználják a személyazonosságukat, hogy hasznot húzzanak belőle. Míg a felfedezés a kormányt a turizmusból származó bevételek révén gazdagította, az Agyaghadsereg árucikké válása tartós átokká vált ezeknek az embereknek és családjaiknak.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Két HÉV vonal teljes megújulása várható, az M2 metrót is bevonják
Nagyvásárcsarnok: a vásárlók paradicsoma Budapest szívében
Új járatok Budapestről: brit és ír fapadosok küzdenek majd a magyar utasokért
Fantasztikus KÉPEKEN és VIDEÓN a látványos budapesti légi parádé a Duna fölött
Elkezdődött az ünnep, Budapesten több helyen is olcsó a sör, bor, pálinka – KÉPEK
Hidegfront közeledik záporokkal, elmossa a tűzijátékot? – Előrejelzés
