Így nézett volna ki Hitler megavárosa

Germánia lett volna Hitler Berlinének megújítása, amelyet az ezeréves birodalom központjául szolgáló megavárosnak tervezett. És amelynek építését még a második világháború kitörése előtt, 1938-ban kezdték el, és amely egészen 1943-ig tartott.

Hitler Berlint világfővárosként képzelte el, amelyet az ókori egyiptomiak, rómaiak és babilóniaiak vívmányaihoz akart hasonlítani. A “Gesamtbauplan für die Reichshauptstadt”, azaz “A birodalmi főváros átfogó építési terve” célja az volt, hogy az Új Rend nagyobb világbirodalma olyan fővárost kapjon. Olyan várost akart, amely a germán származásúak körében az egység érzését kelti, adta hírül a Heritage Daily. A Germániáról készült tervek ugyanezen a linken tekinthetők meg.

Germánia, a világ fővárosa

Történészek szerint Hitler már az 1920-as évek közepén megfogalmazta a Germánia terveit, a Mein Kampf című önéletrajzi manifesztumában például vázlatokat rajzolt bonyolult műemlékekről, és megemlíti a német városok újjáépítését.

Hitler először 1936 tavaszán javasolta a koncepciót Albert Speer építésznek. Speer ambiciózus ember volt, aki építészeti eredményei révén emelkedett fel a náci pártban, és 1937-ben kinevezték a “birodalmi főváros általános építési felügyelőjévé” (GBI). Hitler tőle várta az új Berlinről alkotott elképzelésének megvalósítását.

Speer már korábban megbízást kapott a Borsig-palota átépítésére az új Sturmabteilung SA vezetőségének irodáivá. Később megépítette a hatalmas Új Birodalmi Kancelláriát, amely 1939-ben készült el, és amelyet Hitler “a nagyobb német politikai birodalom megkoronázásaként” ünnepelt.

Germánia építése 1938-ban kezdődött az Alsen és Tiergarten kerületekben lévő épületek lerombolásával, ahol sok berlini lakost kilakoltattak otthonaikból, és zsidó családoktól elkobzott ingatlanokba telepítettek át. Ennek következtében sok berlini zsidót gettókba, majd végül koncentrációs és megsemmisítő táborokba kényszerítettek.

A munkaerő iránti kereslet miatt számos munkatábor épült a kőbányák közelében, köztük Gross-Rosen, Buchenwald és Mauthausen. A német rendőrség összegyűjtötte a nácik által “nemkívánatosnak” tartott személyeket. Közéjük tartoztak a homoszexuálisok, romák és koldusok, akiket bányákban vagy gyárakban dolgoztattak halálra, a hadifoglyokat pedig a háború későbbi szakaszában rabszolgamunkára használták.

Germániába több korábbi építkezést is be kellett építeni, többek között a Tempelhofi repülőteret, a felújított olimpiai stadiont, a légügyi minisztériumot, a kiállítási csarnokot, amely a Nemzetközi Kongresszusi Központ része, a kibővített régi kancelláriát és a propagandaminisztériumot, valamint a Német Munkásfront székházát.

Érdemes elolvasni:

• Ezért nem dől el a pisai ferde torony már 650 éve
• Mi történt az ókori világ hét csodájával?