Ezért nem dől el a pisai ferde torony már 650 éve

Fotó: Monika Neumann/Pixabay

A pisai ferde torony már hat és fél évszázada áll a maga jellegzetes módján. De nem mindig ugyanabban a szögben dőlt: a legdrámaibb látványt a kilencvenes évek elején nyújtotta, amikor a torony dőlése elérte az 5,5 fokot.

Igaz, ekkor, amikor egyes számítások szerint a toronynak már egyáltalán nem kellett volna állnia, a tornyot bezárták a nagyközönség előtt. Feltehetően azért, mert attól tartottak, hogy a turisták előbb-utóbb átlendítik a tornyot a billenési ponton. Pavia tizenegyedik századi Polgári tornyának 1989-es összeomlása is emiatt következett be, számol be az Open Culture.

A ferde torony veszélyes élete

A ferde torony megerősítésére tett eddigi kísérletek finoman szólva is zűrösek voltak. A puha talajra épült torony már a 12. században, még az elkészülte előtt elkezdett dőlni. Az építkezés végül közel 200 évig tartott. A Pisai Köztársaság különösen nehéz időszakában, egy több évtizedes szünet alatt a torony eléggé megnyugodott ahhoz, hogy egyben maradjon, bár továbbra is ferdén állt.

A 13. század végén a legjobb megoldás erre az állapotra az volt, hogy a torony többi emeletét egyszerűen íves alakban építették meg, hogy kompenzálják a dőlést.

A ferde torony látványa évszázadokon át mérnökök generációit csábította arra, hogy egyenesbe hozzák. Még olyanokat is megkísértett, mint Benito Mussolini, aki 1934-ben elrendelte, hogy nagy mennyiségű betont pumpáljanak az alapjába. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a torony ettől csak még jobban megdőlt. Csak a huszadik század második felében jött el a technológia, amely elég világosan elemezte az alapokat és a talajt, hogy hatékony megoldást dolgozzanak ki.

Mi van, ha természeti katasztrófa történik?

Ez végül a talaj eltávolítását jelentette egy ferde fúróval a torony dőlési iránya alól, aminek köszönhetően a torony végül körülbelül négy fokos dőlésszögbe került vissza, mint közel két évszázaddal ezelőtt. Az ezt követő stabilizálási munkálatok után még legalább két évszázadig függőleges maradhat.

De még mindig fenn áll a kérdés, hogy miért nem döntötte le soha földrengés. “Kiderült, hogy az építmény alján lévő, nyálkás talaj, amely a torony ‘gyengélkedését’ okozta – a torony már a második emeletének 1178-as megépítésekor is billegett –, tartalmazza a szerkezeti ellenálló képességének titkát”, írja Joe Quirke a Global Construction Review-nál.

Ez azt jelenti, hogy “az alapként szolgáló talaj puhasága úgy tompítja a rezgéseket szemben, hogy a torony nem reagál a földrengés okozta talajmozgásra”. Éppen az, ami miatt a torony megdőlni kezdett, megakadályozta, hogy összedőljön. Pont ezért ironikus, hogy egy ilyen látszólag félresikerült építési projekt Olaszország egyik legnevesebb turisztikai látványosságává vált.