Elképesztő, 15 millió éves pók fosszíliáját találták meg

Először találták meg egy kefés csapóajtós pók megkövesedett maradványait. A 11-16 millió évvel ezelőtt Ausztráliában élt szőrös monstrum ötször nagyobb, mint mai rokonai.

A Megamonodontium mccluskyi leírását a Zoological Journal of the Linnean Society című folyóiratban megjelent tanulmány tartalmazza.

A pók modern rokona a Monodontium, a pókok Barychelidae csoportjába tartozó, kefés csapóajtós pókok nemzetségének. Ezek a csúszómászók ma már nagyon kicsik, és Szingapúr, Indonézia és Pápua Új-Guinea esőerdeiben találhatók. A fosszíliáról készült lenyűgöző képek a Cosmos beszámolójában tekinthetők meg.

Az ősi Megamonodontium azonban ötször nagyobb volt. A fosszília hasa és mellkasa körülbelül 1 cm hosszú lehet, a lábak pedig további 20-25 mm hosszúak. Az egész pók ‘talptól talpig’ 5 cm lehetett. Így az ősi kefés csapóajtós példány nagyjából akkora, mint egy mai farkaspók.

Ma a legnagyobb pókok a dél-amerikai góliát madárpókok, amelyek 30 cm-esre is megnőhetnek.

Örülhetünk annak, hogy a ma élő legnagyobb pók ‘csak’ tányér méretű

A késői karbon korszakban, 323,2 millió és 298,9 millió évvel ezelőtt léteztek a Megarachne nevű óriáspókok, amelyek teste több mint fél méter hosszú volt.

Bár nem a valaha élt legnagyobb pók, a Megamonodontium mai rokonaihoz képest hatalmas.

Ez egyike annak a mindössze négy pókfosszíliának, amelyet az egész ausztrál kontinensen találtak. Ezt a példányt McGraths Flat lelőhely közelében, Új-Dél-Wales regionális Gulgong városa mellett fedezték fel.

A Megamonodontium a miocén korszak közepén, körülbelül 23-25 millió évvel ezelőtt élt. A hőmérséklet globálisan sokkal magasabb volt, mint ma, Ausztrália pedig sokkal csapadékosabb volt, a kontinens északi részeinek nagy részét esőerdő borította.

“Ennek a fosszíliának a legközelebbi rokona most Szingapúr és Pápua Új-Guinea nedves erdeiben él”, mondta Dr. Simon McClusky, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem geofizikus docense. “Eszerint ez a csoport egykor hasonló környezetet foglalt el az ausztrál szárazföldön, de később kihaltak, ahogy Ausztrália egyre szárazabbá vált.”

Bár McClusky nem szerzője a kutatási tanulmánynak, 2020 júniusában ő fedezte fel a fosszíliát, és így az ő nevét viseli az újonnan elnevezett faj.

“A pásztázó elektronmikroszkóp lehetővé tette számunkra, hogy tanulmányozzuk a pók lábain és testén lévő karmok és szeták apró részleteit”, mondja Michael Frese, a Canberrai Egyetem docense. “A szeták szőrszerű struktúrák, amelyeknek számos funkciójuk lehet. Érzékelhetik a vegyi anyagokat és a rezgéseket, megvédhetik a pókot a támadókkal szemben, és még hangokat is adhatnak ki.”

“Nemcsak ez a legnagyobb megkövesedett pók, amelyet Ausztráliában találtak, hanem világszerte ez az első fosszília a Barychelidae családból”, magyarázta Dr. Robert Raven, a Queensland Múzeum arachnológusa. “Ma körülbelül 300 fajta kefés csapóajtós pók él, de úgy tűnik, ritkán válnak kövületekké. Ez azért lehet, mert sok időt töltenek az odúkban, tehát nem megfelelő környezetben vannak ahhoz, hogy megkövesedjenek.”

Érdemes elolvasni:

• Hihetetlen: madarak már nincsenek, drónok helyettesítik őket
• KÉPEK: Lemerészkedtek a kutatók, félelmetes lények uralkodnak a Mariana-árok mélyén