Egy vácrátóti vasárnap után sokan szeretnék megtudni a kisimult ráncaink receptjét
A zaj a definíció szerint nem kívánatos hang, így nem meglepő, hogy a zajtól a stresszig nem is olyan hosszú az út. Valószínűleg mindenki megtapasztalta már, mennyire bosszantó, ha állandó zaj veszi körül: legyen szó közúti zajról, kutyák ugatásáról, hangos szomszédokról, a rádió másokkal való hallgattatásáról vagy vasárnap délután 2-kor a gérvágó hangjáról. A túlzott lárma mindenki számára ártalmas, melynek okát magunkban sem árt megtalálni, hiszen ugyanúgy okozói vagyunk, csak nem vesszük észre. A modern életvitel zajszennyezése bizony súlyos hatást gyakorol szellemi-, lelki- és fizikai egészségi állapotunkra, úgyhogy nem árt néha nyugodt környezetet keresni, ahol az ember legalább a saját hangját hallja, rendezni tudja a gondolatait, és a töltekezés útjára léphet.
Budapest belvárosától nincs egy órányi járásra a vácrátóti botanikus kert, mely Vácrátót esetében megfelel az arborétum fogalmának is. Az ország legnagyobb és leghíresebb botanikus kertjei között tartjuk számon, és az élő növények legbőségesebb válogatása is itt található. A kert a vácrátóti kastélyparkból jött létre körülbelül a 18. század végén, és feltehetőleg Géczy István nevéhez fűződik. Az első írásban is rögzített említése 1827-ből származik. Eredetileg az angolkertek mintája alapján alakították ki, aztán 1871-től, Vigyázó Sándor gróf jóvoltából fokozatosan átépítették, felújították, de a kezdetben telepített növények egy részét azért ma is őrzi.
A botanikus kert része egy tórendszer, amelyet a kertet átszelő Sződrákosi-patak táplál. A vízfelületeknek nemcsak a kertrészek esztétikus látványában, de azok mikroklímájának alakításában is fontos szerepük van és egyben az öntözővizet is biztosítják. Az idén készült el a Kis-tó és környezetének, valamint a vízimalom rekonstrukciója.
A vácrátóti arborétumba minden hónapban érdemes ellátogatni, mert a hónap növényeit bemutató séta éppen az aktuálisan virágzó és érdekes fajokat gyűjti egybe. Ezen túl számos más tematikus sétával is rendelkeznek, így bármilyen korosztályú érdeklődő számára élmény. A vácrátóti növényzet összetételében minden megtalálható: cserjék, fák, sziklakerti és évelő növények, valamint van egy jelentős üvegházi növénygyűjtemény is. Összességében több mint 13000 faj, ezek közül számos őshonos és telepített növényfajta látható és a gyűjtemény minden részének van legalább egy, de néha több kiemelkedő példánya.
A szeptember fő látványossága a Nagy-tóban gazdagon virágzó az indiai lótusz (Nelumbo nucifera), mely a vízi életmódhoz remekül alkalmazkodott növény. Iszapban kúszó gyöktörzsében és levélnyelében szellőzőjáratok vannak. A víz színe fölé emelkedő, hatalmas, kerek leveleit kékesszürke víztaszító viaszréteg fedi, így a víz nem tapad meg rajta, hanem felületén gyöngyként lepergő cseppek képződnek. Kicsi termései, a „lótuszmagok”, az urnaszerűen kiszélesedett virágtengelybe süllyedve fejlődnek. Az óvilági szubtrópusi területek vízinövénye. Keményítőtartalmú, édeskés ízű gyöktörzsét sütve, főzve, nyersen fogyasztják, a zsenge leveleket levesbe, főzelékbe főzik, ételeket csomagolnak bele. A „lótuszmagot” pörkölve, főzve eszik, süteményekbe dolgozzák fel. Gyógynövényként is ismert. Kínában a tisztaság, a becsületesség és az erény jelképe. A hinduk mitológiájában a lótuszvirág a Föld trónusa, Buddhának pedig a lótusz (padma) volt a kedvenc virága.
Az arborétum sikerrel éri el, hogy a különböző hangulatú részletekkel az élvezet, a boldogság, a szomorúság, a csodálat, a lenyűgöző nagyság, az áhítat, a vadság, a meglepetés, a tisztelet, a nyugalom és a béke érzéseit egyszerre váltsa ki a látogatóban. A növények mellett kanyargós kerti utak, teljesen különböző karakterű tavak, kisebb-nagyobb szigetek, hidak, sziklamagason emelkedő filagória, sziklaalagút és vízimalom, végül pedig a gótika korszakát idéző műrom teszik vadregényessé a parkot.
Érdemes elolvasniCölöpsétány, láperdő, a felújított Esterházy-kastély, és az Öreg-tó őre a tatai vár
Egy vácrátóti vasárnap után – elhihetik – sokan szeretnék megtudni a kisimult ráncaink nem is olyan titkos receptjét.
Forrás: botanikuskert.hu, virag-online.hu
Képgaléria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?
Hány nukleáris fegyvert használtak eddig a történelem során?
12 ezer méter mély lyukat ástak a tudósok, hátborzongató dolgot találtak
Az eddigi legfiatalabb bolygót találták meg csillagászok
Szúnyogok segítségével küzdenék le kutatók a maláriát
Kína valóban a titokban tartott repülőgép-hordozójával gyakorlatozik?