A galaxis egyik legforróbb gázbolygója elnyelt egy kisebb kőzetbolygót
Egy 634 fényévre lévő gázóriás légkörének összetétele arra utal, hogy valamikor elnyelt egy kisebb bolygót.
A WASP-76b a ScienceAlert szerint arról híres, hogy a galaxis egyik legforróbb exobolygója. A világ annyira közel kering csillagához, hogy mindössze 1,8 naponta kerüli meg, emiatt hőmérséklete meghaladja a 2000 Celsius-fokot.
Légkörének korábbi elemzései arra engednek következtetni, hogy felszínére folyékony vas esik eső gyanánt.
Stefan Pelletier, a kanadai Montreali Egyetem csillagásza vezetésével egy nemzetközi csillagászcsoport is kutatja a bolygót, minek során legalább 11 különálló elemet azonosítottak a gázóriás légkörében.
“Igazán ritka az az eset, amikor egy több száz fényévre lévő exobolygó olyasmit tanít nekünk, amit egyébként valószínűleg nem tudnánk meg a saját Naprendszerünkről” – mondja Pelletier.
A WASP-76b nem a legforróbb ismert exobolygó a galaxisban, de majdnem. Ezeket a világokat forró Jupitereknek nevezik, olyan gázóriásoknak, amelyek olyan közel vannak a csillagukhoz, hogy észbontó hőmérsékletet uralkodik rajtuk. Bár a forró Jupiterek gyakran a Jupiterhez hasonló tömegű gázóriások, sugaruk sokkal nagyobb, mert a hő hatására légkörük kitágul.
Ez a helyzet a WASP-76b esetében: tömege a Jupiter tömegének mintegy 90 százaléka, sugara viszint a 185 százaléka. És úgy kering a csillaga körül, hogy köztünk és a csillag között halad el, vagyis a csillag fénye az exobolygó légkörén keresztül világít át az átvonulások során. A csillagászok ennek köszönhetően elemezhetik a csillag fényét, hogy megvizsgálhassák, hogyan változik, és a spektrumot boncolgatva kideríthetik, milyen elemek okozzák ezeket a változásokat.
Pelletier és kollégái a Gemini North teleszkóp MAROON-X nevű műszerével végezték a megfigyeléseiket és azonosították a légkörben kavargó elemeket.
A már megfigyelt vas mellett a csapat nátriumot, kalciumot, krómot, lítiumot, hidrogént, vanádiumot, magnéziumot, nitrogént, mangánt, káliumot és báriumot talált.
Rábukkantak némi vanádium-oxidra is, ami különösen érdekes: ez az első alkalom, hogy ezt a molekulát egyértelműen kimutatták egy exobolygóban.
“Ez a molekula nagy érdeklődésre tart számot a csillagászok számára, mert nagy hatással lehet a forró óriásbolygók légköri szerkezetére” – magyarázza Pelletier. “Ez a molekula az ózonhoz hasonló szerepet játszik, ami mint tudjuk, rendkívül hatékonyan melegíti a Föld felső légkörét”.
Érdekes módon az általuk talált elemek némelyikének aránya nagyon hasonló volt a WASP-76b csillagában – és egyébként a Napban – megfigyeltekhez. Ám nagyon különböznek a Földhöz, Vénuszhoz, Marshoz és Merkúrhoz hasonló kőzetbolygókon megfigyelt számokhoz. Ez támpontot adhat a gázóriás bolygók kialakulásához.
A sziklás bolygók fokozatosan, bentről kifelé képződnek, a kőzetek úgy tapadnak egymáshoz, mint mikor az elgurított hógolyóból végül egy óriási hógömb lesz. A csillagok pont fordítva, egy hatalmas gázfelhő sűrűsödik össze egy anyagcsomóvá, amely a kritikus tömegarányt elérve gravitáció hatására összeomlik, és beindul benne a magfúzió. A WASP-76b és a csillaga összetétele közötti hasonlóság azt jelentheti, hogy a gázóriások – vagy legalábbis néhány gázóriás – a csillagokhoz hasonlóan alakulnak ki.
“Ez az első olyan tanulmány, amely nagy pontossággal méri az olyan kémiai elemek, mint a nikkel, a magnézium és a króm mennyiségét bármely óriásbolygón” – mondja Mohamad Ali-Dib asztrofizikus, a New York University Abu Dhabi (Egyesült Arab Emírségek) munkatársa.
“Az értékeiknek a várttól való eltérése arra engedett következtetni, hogy a WASP-76b egy másik, jóval kisebb, a Merkúrral azonos kémiai összetételű bolygót nyelhetett el.”
Az eredmények azt sugallják, hogy még csak a felszínét kapargatjuk annak, hogy ezek a furcsa, szélsőséges világok mit mondhatnak nekünk arról, hogy milyen különböző módon alakulhatnak ki és létezhetnek bolygók a galaxisunkban.
“Kutatók generációi használták a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz mért hidrogén- és héliumtartalmát a gáznemű bolygók keletkezési elméleteinek összehasonlítására” – mondja Benneke.
“Hasonlóképpen, a nehezebb elemek, például a kalcium vagy a magnézium mérése a WASP-76 b-n segít majd a gáznemű bolygók kialakulásának mélyebb megértésében.”
Ez is érdekes lehet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították
Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket
Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam
Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe
Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje
Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk