Olyan helyen látott robbanást a Hubble, ahol nem kellett volna megtörténnie

Az elmúlt öt évben a csillagászok különös csillagrobbanásokat észleltek, amelyek nem úgy viselkednek, mint bármely más ilyesfajta robbanás. Ezeket a ritka események a dallamos nevű nagy fényteljesítményű gyors kék optikai tranziensek (LFBOT). Az első ilyen a “cow”, azaz “tehén” becenevet kapta (AT2018cow). Már eddig is furcsák voltak, de most még inkább azok, mivel a Hubble megfigyelt egyet ott, ahol biztosan nem kellene.

Az LFBOTS az univerzum legfényesebb látható eseményei közé tartoznak, de nagyon ritkák. 2018 óta átlagosan évente csak egyet fedeztek fel. A szupernóvákhoz vagy gammakitörésekhez hasonlóan hihetetlenül fényessé válnak, de napok alatt elhalványulnak. Ellentétben a szupernóvákkal, amelyek akár hónapokig is tarthatnak, írja az IFLScience.

A legjobb magyarázatnak a rendkívül nagy tömegű csillagokból származó szupernóvák egy típusát tartották. Ezek az LFBOT-ok a csillagkeletkezési galaxisok spirálkarjaiban történnek, pontosan ott, ahol a masszív csillagok rendkívül rövid életüket élnék. Képzeljük el tehát a csillagászok meglepetését, amikor a Hubble-lel nyomon követték az egyik ilyen eseményt, és azt találták, hogy az intergalaktikus térben történik.

Robbanás, ahol nem lenne szabad

Az AT2023fhn, becenevén a “Finch”, azaz “Pinty”, rendelkezik a többi, eddig felfedezett maroknyi LFBOT minden jellemzőjével, eltekintve attól, hogy megmagyarázhatatlanul a két galaxis közötti üres térben helyezkedik el. A nagy spirálgalaxistól mintegy 50 ezer fényévre, a kis galaxistól pedig mintegy 15 ezerre van.

“Minél többet tudunk meg az LFBOT-okról, annál jobban meglepnek minket”, mondta Ashley Chrimes, az Európai Űrügynökség kutatója. “Most megmutattuk, hogy ezek a jelenségek a legközelebbi galaxis középpontjától nagyon messze is előfordulhatnak, és a Pinty helyzete nem olyan, mint amit bármilyen szupernóva esetében várnánk.”

A Pinty, amely perzselő 20 ezer °C-os, egyértelműen egy LFBOT. A Gemini South teleszkóp, a Chandra űrtávcső és a Very Large Array rádióteleszkóp adatai megerősítették ezt.

Egy ilyen robbanást produkáló hatalmas csillag csak néhány millió évig élne, mint az, amelyik a leglaposabb ismert robbanást produkálta. Nem lenne ideje messzire elutazni egyik galaxistól sem, mielőtt elpusztulna.

Ha egy szupernóva valószínűtlennek tűnik, a csapat azt sugallja, hogy egy LFBOT-hoz más út is vezethet. Talán itt egy közepes tömegű, a Nap tömegének 100 és 100 000-szerese közötti fekete lyuknak lehetünk tanúi, amely szétszakít egy csillagot. Ezek a fekete lyukak galaxisok körül keringő csillagok gömbhalmazaiban létezhetnek.

Egy másik alternatíva a neutroncsillagok összeolvadása. Egy neutroncsillag-párnak több milliárd évbe telhet, mire egymásba spirálozódnak, így bőven van idejük arra, hogy kilökődjenek a galaxisukból, talán az eredeti szupernóva-robbanásokban, amelyek létrehozták őket.

“A felfedezés azonban sokkal több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol”, ismerte el Chrimes. “További munkára van szükség, hogy kiderítsük, a sok lehetséges magyarázat közül melyik a helyes.”

A tanulmány elérhető az ArXiv-on.

Érdemes elolvasni:

• Egy második, eddig ismeretlen aszteroidaövet is találhattak a Naprendszerben
• Haláli videón, ahogy az űrhajósok a Hold felszínén próbálnak egyensúlyban maradni