Lehet, hogy megtalálták a Naprendszer titokzatos bolygóját – csak épp szétrobbant, és egy darabja a Földre esett

Az ausztráliai Wedderburn közelében 1951-ben talált meteorit összetétele semmihez sem hasonlítható, amit eddig vizsgáltak.

Évtizedekkel később ugyanis egy olyan ásványt találtak a ritkaságból vett szeletben, amelynek természetes előfordulását korábban nem ismerték, számolt be az IFLS. A felfedezés bizonyíthatja, hogy a kő egy, a Naprendszer korai időszakában szétrobbant bolygóból származik.

A Wedderburn meteoritban arányosan több nikkel van (24 százalék), mint bármelyik valaha látott meteoritban. Ezenkívül a többi vas-nikkel meteorithoz képest szokatlanul magas a szénkoncentrációja, bár még mindig jóval alacsonyabb, mint más típusoké.

Már ez az összetétel is arra utal, hogy az anyag egykor egy bolygó magjának része volt. Dr. Stuart Mills, a Museums Victoria munkatársa elmondta, hogy ezt a benne található ásványok némelyike is megerősítette, amelyeknek a kialakulásához – emberi segítség nélkül – legalább egy bolygómag magas nyomására van szükség.

Bár ritkák az ilyen kőzetek, de léteznek, mert a Naprendszer korai időszakában néhány, még csak részben kialakult bolygó olyan erővel csapódott egymásnak, hogy mindkettő széttört, és a magjukból származó darabok szétszóródtak a belső Naprendszerben. Ezek az elemek, akárcsak a kevésbé egzotikus eredetű, gyakoribb meteoritok, 4,5 milliárd évig vándoroltak az űrben, mielőtt a Földre zuhantak volna.

A bolygókutatók most azt szeretnék megtudni, hogy a Wedderburn-meteorit miért tartalmaz több nikkelt és szenet, mint társai, és hogy ez mit mond el arról a bolygóról, ahonnan származik. Dr. Chi Ma, a Caltech kutatóintézet munkatársa tovább emelte a tétet azzal, hogy a meteorit szívében Fe5C2 képletű, jellegzetes szerkezetű vaskarbidot talált.

Az új ásványt edscottitnak nevezték el Ed Scott meteoritszakértő professzor tiszteletére, akinek a Wedderburn-meteoritról szólt a doktori értekezése.

Az edscottit eddig csak az acélgyártás folyamatának egyik lépcsőfokaként volt ismert. A hagyomány szerint az ásványok csak akkor kapnak nevet, ha a természetben megtalálhatók, amíg csak mesterségesen állítják elő ezeket az elemeket, a képletükkel hivatkoznak rájuk – ez az oka, hogy bár az anyag létezéséről tudtak a tudósok, csak most kapott nevet.

Ugyanakkor kínai tudósok nemrégiben azt vizsgálták, hogy ugyanezen anyag nanorészecskéi a daganatok nyomon követésében is használható. A molekulák kötődnek a rákos sejtekhez, és láthatóvá teszik őket az MRI és más szkennerek számára, így azok könnyebben célba vehetők a kezelés során.

Ez is érdekes lehet:

• Egy második, eddig ismeretlen aszteroidaövet is találhattak a Naprendszerben
• A sötét anyag lehet, hogy fehér törpékben rejtőzik?