A tudósok is meglepődtek: tombolt az erőszak a Közel-Kelet első városaiban

Ám csak azelőtt, hogy őseink megtanulták volna menedzselni azt. Néhány friss kutatás azt állítja, az emberek közötti erőszak elharapódzik, ha hosszú ideig szervezetlen formában élnek egymás mellett, esetleg a klíma változása vagy egyéb okok növelik a feszültségeket. Ugyanakkor nyugodtabb periódusok jönnek, ha szilárd társadalmi-gazdasági rendszer alakul ki.

A Science Alert cikke szerint a brutális erőszak tagadhatatlan része az emberiség történtelmének. Ám azt a kérdést sokan felteszik, hogy vajon földműves-állattenyésztő-gyűjtögető elődeink nem-e voltak békésebbek, mint utódaik. Régen minden jobb volt mondják sokan, ám itt nem az idő a döntő szempont, hanem valami teljesen más.

Egyes tudósok azt állítják, hogy az emberek közötti erőszak, támadások, gyilkosságok és kínzások előfordulása az elmúlt évezredekben folyamatosan csökkent azáltal, hogy civilizált körülmények között letelepedtünk. Mások szerint pont az ellenkezője történt. Az elitek uralmával és a birodalmak kialakulásával éppenhogy növekedtek az egyenlőtlenségek és ezzel az erőszak is.

Ez is érdekelhet:

• Békés ősemberek? Véres leszámolásokra találtak bizonyítékot a tudósok – Olvass tovább ITT
• Újabb véres konfliktus van kialakulóban a közelünkben?

Államok, birodalmak képesek visszafogni az erőszakot

Egy új tanulmány több ezer, sérülés nyomait viselő csontvázat vizsgált a Közel-Kelet első településeinek temetőiben és ezek környékén. Az eredmény pedig megdöbbentő és számunkra, ma élő emberek számára is tanulságos. Joerg Baten gazdaságtörténész, a Tübingeni Egyetem tanára és kollégái 3539 csontváz vizsgálatát végezték el Iránban, Irakban, Jordániában, Szíriában, Libanonban, Izraelben és Törökországban. Erőszakos behatás bizonyítékait keresték, mint az ütések a koponyára, fegyver okozta sérülések a csontokon és 12 ezer évnyi anyagot tekintettek át.

Arra jutottak, hogy amikor őseink létrehozták az első városokat a Közel-Keleten, nagyjából 6.500 és 5.300 évvel ezelőtt, akkor az erőszak jelentős növekedésnek indult a régióban. Aztán ahogy az ezt követő időszakban nagyobb államok, birodalmak jöttek létre, az erőszakos halálesetek száma – a csontok tanúsága szerint legalább is – csökkent. Az államalapítás vagy a birodalmak formálódása tehát meghosszabbította a korabeli emberek várható élettartamát.

• Az egyetlen halhatatlan állat átveri a halált, de így sem él örökké

A klímaváltozás mindig válsággal és erőszakkal járt eddig: most is így lesz?

Ennek oka pedig az, hogy a szervezett államok a kereskedelem révén akkor is el tudták látni polgáraikat, ha adott esetben az éves termés nem úgy sikerült, ahogyan azt várták. Ezzel párhuzamosan, a kialakuló jogrendszer elejét vette az erőszakos leszámolásoknak.

Az erőszak Kr.e. 1500 és 400 között ismét a tetőpontjára hágott, mert több birodalom is összeomlott. Ezt ráadásul rontotta egy 300 évig tartó száraz időszak és a klímaváltozás valamint az általános gazdasági gyengülés miatt bekövetkező migráció. Korábban egyébként hasonló mintázatot találtak kutatók a Nasca-fennsíkon, Peruban is. A klímasokkok ott is a halálos konfliktusok kiváltó okaivá léptek elő.

A tanulmány összefoglalóan megjegyzi, hogy a klímaváltozást csak akkor tudják az emberi társadalmak az erőszak megnövekedése nélkül túlélni, ha erős államok, intézmények vezetik le a feszültségeket.