A legősibb nyelvek, melyeket a mai napig beszélnek
Az emberi nyelv eredetének meghatározása nehéz feladat, hiszen kialakulásakor még nem létezett írásbeliség. Emellett állandó változásban van, a szavak formája és jelentése minden generációval átalakul.
Ezért nem igazán lehet egyetlen nyelvet a világ legrégebbieként kiemelni, ennek ellenére számos olyan ősi nyelv létezik, amelyet ma is beszélnek – ezekből gyűjtött össze az IFLS néhányat.
Héber
A héber a zsidók több mint 3.000 éves szent nyelve, amelynek korai változata i. e. 1200 körül jelent meg a írott formában. Először csak a vallástudósok használták, de végül az ókori izraeliták mindennapi nyelvévé vált.
Ie. 400 körül a héber megszűnt mindennapos közlési forma lenni, és majdnem holt nyelvvé vált. A cionizmus felemelkedése a modern korban azonban biztosította a nyelv újjáéledését, és ma már kilencmillió ember beszéli, leginkább Izraelben, ahol ez a hivatalos nyelv.
A modern héber nyelv eltér a bibliai változattól, ahogy az évezredek után természetes is, de a közvetlen eredet mindenképp egyértelmű.
Szanszkrit
A szanszkrit egy másik nyelv, amely egy másik ókori vallásból ered – a Védák, a hinduizmus szentírásainak, valamint a buddhizmus történelmi szövegeinek nyelveként szolgált. A hindu iratokat i. e. 1200 körül készítették, ami azt jelenti, hogy a nyelvnek több mint 3.000 éves feljegyzett története van.
Valamilyen formában még ma is beszélik, bár főként csak a hindu papok a vallási szertartások során. Becslések szerint az indiaiak kevesebb mint 1 százaléka beszéli a nyelvet, és mindössze 14.000 ember vallja ezt a nyelvet elsődleges nyelvének.
Az öröksége azonban tovább él. A szanszkrit az indoeurópai nyelvek széles családjába tartozik, ami azt jelenti, hogy egyértelmű kapcsolatai vannak az angol, a francia, a portugál, a spanyol, az orosz és számos más, Európában széles körben beszélt nyelvvel.
Tamil
Még mindig mintegy 80 millió ember használja a tamilt mindennapi nyelvként, ami azért is lenyűgöző, mert a legkorábbi tamil irodalom – a Tolkāppiyam – i. e. 300-ra datálható. Elsősorban Srí Lankán és India legdélebbi államában beszélik.
Görög
A görög nyelvet legalább i. e. 1300 óta használják. Klasszikus formája jelentősen különbözik a ma Görögországban beszélt nyelvtől, bár a legtöbben képesnek megérteni a múltban beszélt hellenisztikus vagy “koinéi” görögöt is.
Az olyan változatok azonban, mint pl. az attikai dialektus, amely az egyik legrégebbi, Szókratész által is beszélt nyelvjárás, már túl sok változáson mentek keresztül ahhoz, hogy egy mai görög is elboldoguljon vele.
Arab
Az arab nyelv rendkívül jelentős szerepet játszott a világtörténelemben. Korai formái egészen az i. e. VIII. századig nyúlnak vissza, de az évszázadok során jelentős változásokon ment keresztül, leginkább az i. sz. III. és VI. század között.
Ez a kommunikációs forma az Arab-félsziget északnyugati részén alakult ki – a sémi nyelvcsalád tagja, amelyhez a héber és az arámi is tartozik. Mivel ez az iszlám vallási szövegek elsődleges nyelve, becslések szerint ma világszerte 371 millió ember használja anyanyelveként az arabot, de az egyházban betöltött jelentősége miatt még többen beszélik második nyelvként.
Kínai
Olyanról, hogy általános kínai nyelv igazából nem beszélhetünk, bár Kínában az emberek többsége a mandarin változat modern, standardizált formáját beszéli. Emellett létezik egy sor regionális dialektus, amelyeket még mindig széles körben használnak, mint például a yue (kantoni), a xiang (hunai), a min, a gan, a wu és a kejia dialektus.
Ezek azonban mind az archaikus kínai nyelvre vezethetők vissza. A kínai írásjegyek legkorábbi ismert használatának bizonyítékait teknőspáncélokba vésve találták meg, amelyek minimum i. e. 1123-ból származnak, ami arra utal, hogy az írott nyelv több mint 3000 éve létezik. Azóta jelentősen diverzifikálódott és fejlődött, de ennek az ősi nyelvi rendszernek a hatása még mindig érzékelhető a mai formátumokban
Latin
A latin szintén hatalmas történelmi jelentőséggel bír, főként Európában. A proto-latinból i. e. 750 és i. e. 100 között fejlődött ki az ólatin, majd végül i. e. 100 és i. sz. 450 között a késő Római Köztársaságban és a korai Római Birodalomban vált a széles körben ismert klasszikus latinná.
Az i. u. VI.-IX. századra a nyelvből alakultak ki a modern román nyelvek, mint például az olasz, a spanyol, a portugál és a francia.
Bár a latint ma már senki sem beszéli anyanyelvként, sikerült elkerülnie, hogy holt nyelvvé váljon, köszönhetően az ókori szövegek iránti élénk érdeklődésnek és a latin nyelvnek az európai kultúrára gyakorolt óriási hatásának, illetve hogy Linné a latint választotta a binomiális nómenklatúrához, a tudományos elnevezések rendszeréhez.
Baszk
A baszk nyelvet széles körben Nyugat-Európa legrégebbi élő nyelvének tartják. Még mindig mintegy 700.000 ember beszéli Baszkföldön, a Pireneusokban, a Franciaország és Spanyolország között fekvő autonóm közösségben.
Pontos kora rejtély, mivel nem kapcsolódik egyetlen más létező nyelvhez sem. Igazából éppen ez teszi lenyűgözővé a nyelvészek számára, mivel Európa egyetlen olyan nyelve, amely nem indoeurópai gyökerű.
Ez is érdekes lehet:
