A protiszták apró élőlények, amelyek nem állatok, gombák vagy növények. Egy ilyen tó lakú protiszta viszont teljesen átírja a DNS-ről alkotott képünket. Az apró élőlény teljesen más megoldást alkalmaz a DNS-ben tárolt információk és tervrajzok értelmezéséhez, mint más élőlények. Hiába gondoltuk azt, hogy ezek kőbe vésett szabályok, a természet keresztül húzta a számításainkat.
A tudomány folyamatosan változik, és néha a legszembetűnőbb dolgok írják át. Ilyen a helyzet egy apró protisztával is, amely egy apró tóban találtak Oxfordban. A felfedezés meglepetésként érte a tudósokat. Eredetileg a kutatók kis mennyiségű DNS szekvenálási technikákon dolgoztak. A kutatóknak az egysejtű protiszták tökéletesen meg is feleltek az elméleteik tesztelésére. Annyit érdemes tudni a protisztákról, hogy a csoportba sorolandó élőlények nagyon eltérőek, és a meghatározásuk elég tág — írja IFLS.
A protiszták korábban az eukarióták országát jelölte, gyakorlatilag minden élőlény idetartozott, amely sehova máshova nem volt sorolható. Az ország szerteágazó természetéből fakadóan a tudósok mára már igyekeznek pontosabban csoportosítani az előzőleg idetartozó élőlényeket. Az ősi protisztáktól erednek mindazok az élőlények, amelyeket mi ma növényekként, állatokként és gombákként ismerünk.
Mikor a tudósok megvizsgálták a protiszta genomját nem csak egy új fajt fedeztek fel, de egy érdekes új genetikai devianciát is a genetikai kódjában. A DNS olyan, mint egy recept. A DNS másolata az RNS. Minden szekvenciának van egy vége, amely a másolásnál megmondja, hogy az egyes genomoknak a másolását hol kell abbahagyni. Ezeket a kodonokat, végződéseket TAA, TAG, és TGA néven szoktuk ismerni. Az első kettő ezek közül szoros összefüggésben van, ha az egyik változik, akkor általában a másik is változik.
Az újra írt szabályok
Az Oligohymenophorea sp. PL0344 névre hallgató élőlény viszont teljesen másként végzi a genomok másolását. A prosztita esetében csak TGA kodon áll rendelkezésre. A TAA és TAG kodonokat általában más aminosavakká alakítja az apró élőlény. Ezenkívül a TGA kodonokból is több áll rendelkezésre, mint amennyit vártak volna a kutatók. A kutatók szerint ezzel próbálja az élőlény kompenzálni a másik két hiányzó kodont.
Dr. Jamie McGowan szerint ez a jelenség kifejezetten szokatlan. Ez az első olyan élőlény, amelyet eddig találtak, ahol a kodonok két különböző aminosavat eredményeznek. Ez a genetikai “fordítás” szabályait teljesen átírja. Eddig az hitték, hogy az ilyesmi nem lehetséges, hiszen nem volt rá példa. A kodonokról azt hitték, hogy mindig párban működnek, de ezek szerint nem.
A véletlen felfedezés inspiráció lehet további genetikai felfedezésekre. Most, hogy már tudják, a szabályok nincsenek kőbe vésve, így már tudatosan is lehet keresni a különös eseteket. A tudósok már régóta próbálnak új genetikai kódokat megalkotni, miközben úgy tűnik, hogy a természet már régóta csinálja ugyanezt. A természet még ennyi kutatás után is tartogat meglepetéseket. Ez a példa is remekül megmutatja, hogy számtalan felfedezés lehet még a természetben, amikre eddig nem is gondoltunk.
Ezeket a cikkeket érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?
Hány nukleáris fegyvert használtak eddig a történelem során?