Egy folyó annál világosabb, minél kevesebb szerves anyag van benne, következésképp az ellenkezője igaz a sötét folyókra. Logikusan ezek a Egyenlítő körül, a trópusokon kell legyenek, hisz a dzsungelekben a legnagyobb az elhalt szerves anyag mennyisége, ami utána a folyókba kerülhet. Most pedig azt is megállapították a tudósok, hogy melyik a világ legsötétebb folyója.
Blackwater. Angolul fekete vizet jelent és számos fantasyben tölt be jelentős szerepet hasonló nevű vízfolyás, például a méltán híres Trónok harcában. Az iflscience.com cikke szerint eddig a tudósok úgy gondolták, hogy az Amazonas egyik mellékfolyója, a Rio Negro a világ legsötétebb vízfolyása. Ám most találtak egy még ennél is sötétebb folyamot a világ másik oldalán, Afrikában.
A Kongó melléke, a Ruki folyó nagyjából fél kilométer széles a torkolatánál és a Rajnánál sokkal nagyobb az átlagos vízhozama. Ugyanakkor Afrikán kívül nem igazán ismerték eddig. Eddig. A Zürichi Műszaki Egyetem kutatói ugyanis úgy gondolják, hogy ez ma a Föld legsötétebb folyóvize. Konkrétan annyira, hogy ha bedugod a kezed a vizébe, akkor pár centire sem látod.
A folyók sötét színét a bennük lévő szerves anyag okozza. Ez nyilván jelentős a trópusi dzsungeleken keresztültörő folyamban, amit csak elősegít, hogy a Ruki tulajdonképpen üledéket sem szállít, mivel végig síkvidéken csordogál.
A Ruki folyónak nagyon sokat köszönhet a világ
Emellett az esős évszakban a környező erdők is víz alá kerülnek, amikor pedig ez lefolyik, még egy nagy adag szerves anyag kerül a lassan hömpölygő Rukiba. A Ruki így tulajdonképpen egy “dzsungeltea”. Rá is gondolhatott Joseph Conrad, amikor megírta a Heart of Darkness c. regényét Kongóról és az ott lakókról, hangsúlyozta a kutatást vezető Dr. Travis Drake egy közleményben.
Mivel azonban más folyók is vannak hasonló területen és környezetben, semmi sem magyarázza a Ruki egyedülálló sötétségét. Ezért Drake-ék elkezdték vizsgálni a folyó kémiai szerkezetét, ami azonban nem várt nehézségekbe ütközött a Föld egyik legszegényebb szegletében. Kiderült ugyanis, hogy Mdandaka hiába egy millió ember otthona, állandó elektromos áramellátása nincs.
Ennek ellenére is végrehajtották a kutatást. Azt találták, hogy a folyóban és a környező lápokban hatalmas mennyiségű kötött oldott szén-dioxid (DOC) található, ami ha kiszabadulna, jelentősen hozzájárulna a globális felmelegedést okozó üvegházhatáshoz. Ám ez mégsem történik, a Ruki ellátja feladatát, szállítja a CO2-t a tengerekbe. Így négyszer akkora a literenkénti DOC-tartalma, mint a Kongóé és másfélszer, mint a hasonló karakterű, sötét vízűnek számító Rio Negro-é (melynek a neve is sötétet jelent spanyolul).
Ám az emberi beavatkozás itt is problémákat okozhat. A mezőgazdasági művelés alá vett területek öntözése és a folyó szabályozása gyorsíthatja lefutását, kanyargósabbá teheti és kiszabadíthatja a mélyben “tárolt” CO2-készleteket. Ez pedig jelentős hatással lehet, mert bár a Kongó-vízrendszerének csupán 5%-át adja területre és 9%-át vízmennyiség tekintetében, a DOC-nek mégis 25%-át eregeti.
Íme a kutatók videója a világ egyik legsötétebb folyójáró:
itt tudod támogatni az oldalunkat
