Ukrán civilek ezreit halomra gyilkoló Oroszország elítélte a Hamász civilek elleni támadását

Azonnal szabadon kell engedni a Hamász palesztin szervezet által túszul ejtett összes embert – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

Azt mondta, a Kremlnek nincsenek adatai a túszul ejtett vagy megölt oroszok számáról. A tel-avivi orosz nagykövetség hétfőn húsz kettős állampolgárságú halottról tudott.

Peszkov szerint Moszkva arról sem rendelkezik “pontos információkkal, hogy hogyan és mikor” térhetnének vissza a túszok, de minden lehetőséget kihasznál, hogy felvegye a kapcsolatot a konfliktusban érintett mindkét féllel.

“Eddig nem jártunk sikerrel, de folytatjuk ezeket az erőfeszítéseket” – hangoztatta a szóvivő.

Megismételte, hogy Oroszország “következetes” álláspontot képvisel a konfliktusban.

“Elítéljük a terrorizmus minden megnyilvánulását. Álláspontunk szerint minél hamarabb biztosítani kell a tűzszünetet, és a problémára megoldást kell találni. Ennek az az alapja, hogy a palesztinok számára biztosítani kell egy független államot” – mondta Peszkov.

Putyin elnök szóvivője furcsa módon nem tett említést civil álfdozatok ezreiről, akiket az ukrajnai háborúban az orosz katonaság gyilkolt le.

Putyin-Erdogan párbeszéd

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Edogan török elnök kedden telefonon folytatott eszmecserét a közel-keleti válságról. Peszkov azt mondta, hogy Moszkva hasonló kapcsolatfelvételt nyugati vezetőkkel nem tervez az ügyben.

A Kreml által kiadott tájékoztatás szerint Putyin és Erdogan aggodalmát fejezte ki a polgári áldozatok növekvő száma és a humanitárius helyzet katasztrofális romlása miatt a Gázai övezetben. A két vezető elfogadhatatlannak nevezte a lakónegyedek, vallási és szociális létesítmények elleni csapásokat.

Emellett megvitatták az orosz félnek az ENSZ Biztonsági Tanácsában tett aktív erőfeszítéseit, valamint Törökország politikai és diplomáciai lépéseit, amelyek célja a vérontás megállítása és a humanitárius segélyek eljuttatása a rászorulókhoz. A felek hangsúlyozták, hogy a két ország álláspontja a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban gyakorlatilag egybeesik, “és a jól ismert kétállami formula megvalósítására irányul, amely egy Izraellel békében és biztonságban együtt élő, független Palesztina létrehozását irányozza elő”.

Peszkov kitért a The Washington Post című amerikai lap cikkére, amely azt taglalta egyebek között, hogy az elmúlt években amerikai felkészítést és jelentős anyagi támogatást kaptak az ukrán titkosszolgálatok, amelyek mások mellett megölték Darja Dugina és Vladlen Tatarszkij újságírót, valamit kétszer robbantással rongálták meg a Krími hidat. Korábbi orosz nyilatkozatokra hivatkozva elmondta: Moszkva számára régóta világos, hogy az ukrán szolgálatok szoros amerikai és brit felügyelet alatt működnek.

Putyin állítólag jól van

A Kreml szóvivője “kacsának” minősítette azokat a sajtóban megjelent közléseket, amelyek szerint Putyinnál szívproblémák léptek fel a hétvégén, mint ahogyan azt is, hogy az orosz vezető hasonmásokat alkalmaz. Mivel a Kreml szavahihetősége igencsak lecsökkent az elmúlt években, ezért mi megírtuk még korábban: Putyint a padlón fekve találták, miután állítólag szívrohamot kapott, részletek itt.

Szintén írtunk arról, hogy Putyin főpapja szerint az atombomba ‘az isteni gondviselés’ jele, a “keresztény” gondolatokról olvasd el a cikket itt.

Zelenszkij: Ukrajna csak területe teljes felszabadítását tudja elfogadni

Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszország katonai támadása ellen védekező Ukrajna számára csak az ország területének teljes felszabadítása fogadható el, ehhez kéri a nemzetközi közösség további támogatását.

“Csak területünk teljes felszabadítását tudjuk elfogadni” – jelentette ki az ukrán elnök kedden a Krími Platform prágai parlamenti csúcstalálkozójához intézett videóüzenetében. Az ukrán kezdeményezésű Krími Platform célja Ukrajna területi egysége helyreállításának támogatása. A prágai parlamenti fórumon több mint negyven ország vesz részt.

Magyarországot Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke képviseli.

“Bármennyire súlyosnak és kilátástalannak tűnnek is a körülmények, a nemzet jövőjét minden helyzetben meg kell védenünk. Minél több ország támogat minket, annál hamarabb tudjuk visszaverni az orosz agressziót” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Leszögezte: elsősorban fegyverekre és lőszerre van szüksége Ukrajnának, a nemzetközi közösségnek pedig hatékonyabban kell ellenőriznie az Oroszország elleni szankciók betartását. Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a Moszkva elleni büntetőintézkedések további szigorítása mellett szállt síkra. “A szankciók kollektív választ jelentenek a katonai agresszióra, a jogállami és nemzetközi normák megsértésére” – vélte az ukrán politikus. Felszólalásában ugyanakkor köszönetet mondott a nemzetközi közösségnek az Ukrajnának nyújtott sokoldalú segítségért és megértésért. Petr Fiala cseh kormányfő felszólalásában hangsúlyozta, hogy Csehország határozottan elítéli az orosz agresssziót, teljes mértékben Ukrajna mellett áll, s az elsők között küldött fegyvert és lőszert Kijevbe.

“Ukrajna addig nem lesz szabad, míg nem állnak vissza az 1991-ben nemzetközileg elfogadott határai” – mutatott rá a miniszterelnök. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint Prága addig támogatja Ukrajnát, amíg annak arra szükséges lesz. “Egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a Krím félsziget és Ukrajna más részeinek megszállását soha nem fogadjuk el” – jelentette ki. Úgy vélte: azok a vélemények, melyek szerint a Krím félszigetet egy békéért el lehetne cserélni Moszkvával, “alaptalanok és veszélyesek”.

A Krími Platform prágai parlamenti csúcstalálkozója üzenetet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy a fórumon résztvevő országok egységesek, és készek továbbra is segíteni Ukrajnát egészen területének teljes felszabadításáig – összegezte a tanácskozás eredményét Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke, a fórum házigazdája.

“Vitathatatlan, hogy a Krím Ukrajnához tartozik. A Krím félsziget ukrán, és célunk elérni azt, hogy felszabaduljon, akárcsak Ukrajna további megszállott részei, amelyeken ma még harcok folynak” – mondta újságíróknak a tanácskozást záró sajtóértekezleten a cseh politikus.

Oroszország 2014 tavaszán foglalta el a Krím félszigetet.