Ez a féreg mintha nem is a Földről származna: teljesen más génekkel rendelkezik, mint bármely állat

A tudósok nemrégiben egy olyan hátborzongató, más élőlényeket zombivá alakító férget fedeztek fel, amely ráadásul genetikai szinten merőben különbözik az állatvilág összes többi képviselőjétől.

Az új faj a ScienceAlert szerint meglehetősen ironikus nevet kapott: a szőrféreg teste teljesen nélkülözi azokat a sejtszintű “szőrszálakat”, amelyek lehetővé teszik a legtöbb állati sejt számára a mozgást, az érzékelést vagy a folyadékok átszűrését, azaz a csillókat, amelyekkel az emberi test szinte minden sejtje is rendelkezik.

A Harvard Egyetem, a Koppenhágai Egyetem és a chicagói Field Museum kutatócsoportja szerint a szőrféregből hiányzik a csillók fejlődéséért felelősnek tartott gének mintegy 30 százaléka, amelyek gyakorlatilag az összes állatcsoportban megtalálhatóak.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a szőrférgek egy távoli közös őse már réges-régen elhagyta ezeket a géneket, de hogy ezt miért tették, a tudósok számára is rejtély.

“A csillók olyan organellák, apró, sejtszintű struktúrák, amelyek alapvetően minden állatban, sőt, tágabb értelemben véve az őslényekben, valamint egyes növényekben és gombákban is jelen vannak” – magyarázza Tauana Cunha, a Field Museum evolúcióbiológusa.

“Tehát mondhatni a földi élet egészében”.

Az állatvilágban egyébként nem ritka, hogy az élősködőkből sok gén hiányzik. A szőrféreghez hasonlóan sok ilyen élőlénynek nincs kiválasztó-, légző- vagy keringési rendszere. Ehelyett más állatok testét használják arra, hogy elvégezzék a nehéz munka nagy részét.

Az evolúcióbiológiában általános, ha egy állat nem használ egy struktúrát vagy funkciót, akkor hajlamos azt fokozatosan elveszíteni. Az azonban, hogy a sejtek csillóiért felelős összes gén hiányozzon, megdöbbentő. Még a szőrféreg spermáiról is hiányzik a farokszerű fonalas nyúlvány.

“Rengeteg más élősködő szervezetből nem hiányoznak ezek a specifikus gének, így nem mondhatjuk, hogy a géneket az élősködő életmódjuk miatt veszítették volna el” – mondja Cunha.

A kutatók már korábban is észrevették, hogy a szőrférgek egyes sejtjeiben nincsenek csillók. Mostanáig azonban nem volt világos, hogy ez a mintázat a parazita minden sejtjénél fennáll-e a különböző életszakaszaiban.

“Most a genomok segítségével láttuk, hogy valójában hiányoznak azok a gének, amelyek más állatokban a csillószőrök kialakulásáért felelősek” – magyarázza Cunha.

“Valószínű, hogy a veszteség már a csoport evolúciójának korai szakaszában bekövetkezett, és a faj mai képviselői már így örökölték az ősöktől.”

A szerzők remélik, hogy tanulmányuk segít a tudósoknak tovább vizsgálni “a parazitizmus hátterében álló genomikai mechanizmusokat”, és feltárják, hogyan alakult ki és hajtják végre ezek a furcsa lények a testrablást.

A fő célpontjuk a tücskök: miután behatoltak ezen állatok agyába, a növekvő szőrférgek belülről kifelé falják fel a rovart, miközben arra vigyáznakm hogy életben tartsák.

Egy idő után, mikor már „elfogyott” a tücsök nagy része, a szőrféreg a tücsök idegrendszerének irányításával arra készteti a rovart, hogy ez vizes hely felé vegye az irányt.

Amint a zombi belemerül a vízbe, a féreg kirágja magát a tücsök testéből, és elindul párt keresni, hogy szaporodni tudjon.

Lehetséges, hogy ez a folyamatban valami olyan speciális tulajdonságot igényel, amelyhez nincs szükségük a csillókra, vagy egyenesen hátráltatná őket. Mindenesetre a tudósok ígérete szerint a jövőbeni kutatások fényt fognak deríteni ennek a bizarr állatnak a mozgatórugóira.

Ez is érdekes lehet:

• A világ legősibb, többmilliárd éves vizét találta meg: megitta, ez történt vele
• Valójában nem is a miénk a legnagyobb társadalom a világon?