• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
György György · 2023.10.30.
· Kult+Múlt

Ausztrália Csernobilja: A város, amelyet letöröltek a térképekről

Nem csak Csernobil és környéke az egyetlen hely a világon, ahova túl veszélyes menni a szennyezettség miatt. Ausztrália nyugati vidékein is található egy hely, amelynek a neve Wittenoom. Erre a helyre túl veszélyes menni a mai napig is, és ez lett a legnagyobb szennyezett terület a világ déli féltekén. 

Wittenoom egykoron egy nyüzsgő bányaváros volt, amely Perth városától 1420 kilométerre található. Mára a helyszín és környéke szennyezetté van nyilvánítva, amely egy 50000 hektáros területet jelent. A város a kék azbeszt bányászata miatt vált lakhatatlanná.

A bányászati folyamatok 1939-ben kezdődtek, előtte csak pásztorok használták a területet. Először a Yampire-szurdokban kezdtek bányászni, majd 1943-ban megkezdődött a bányászat a Wittenoom-szurdokban is. 1947-ben egy cégváros került létrehozásra, amely az 50-es évekre a régió legnagyobb városává nőtte ki magát. Ez az információ ne tévesszen meg senkit. A város lakossága 1961-ben érte el a csúcsot. Ekkor 881 személy tartózkodott a településen.

Wittenoom volt Ausztrália egyetlen kék azbeszt ellátója. Azonban 1966-ban bezárták a bányát, mert nem volt nyereséges, illetve az azbeszttel kapcsolatos egészségügyi aggodalmak folyamatosan nőttek. A város mára egyáltalán nem kap semmilyen kormány által biztosított szolgáltatásokat. 2006-ban Nyugat-Ausztrália kormánya visszavonta a város hivatalos státuszát, ezzel lényegében megszüntetve a települést.

2007-től kezdve a várost nem jelölik hivatalos térképeken, és útjelzések sem mutatják az odavezető utat. Ezenkívül az utakat lezárták, hogy az emberek véletlenül se tévedhessenek a szennyezett területekre. A város teljes lezárására 2013-ban került sor, így a területre való belépés korlátozott. A lezárás ellenére egészen 2022-ig két lakója még volt a városnak. 2023-al pedig megkezdődött a város épületeinek lerombolása.

Mitől olyan veszélyes a kék azbeszt?

Az azbeszt egy olcsó és bőségesen elérhető nyersanyag, amelyet már évezredek óta használ az emberiség. Az 1800-as évekig nem kezdődött meg a nagy mennyiségű kitermelése. Az ásvány szilikát alapú, amely hosszú szálakból áll, ezek pedig csomókba tömörülnek, de könnyedén szétszedhetők a csomók.

Az azbesztet nem véletlenül használták évezredeken át. Remek szigetelőanyag, amely rendkívül erős, elnyeli a hangot, és ellenáll a hőnek, tűznek, elektromosságnak, illetve a korrodáló vegyianyagoknak.

Valójában 6 különböző azbeszt létezik, és mindegyiknek más a hatása. Azonban a kék azbeszt a legveszélyesebb, mivel a szálai hosszúak és élesek. Ezen tulajdonságai miatt rendkívül könnyű belélegezni a szálakat, amelyek belülről sérüléseket tudnak okozni a szervezetben. Belélegzés esetén az apró szálak beragadnak a szövetekbe, amely rongálja ezeket. Ez gyulladáshoz vezet, amely későbbiekben, hosszabb kitettség esetén évek múlva egészségügyi gondokhoz vezet. Egyértelműen a tüdőre gyakorolja a legnagyobb hatást az azbeszt, így a belélegzés a legnagyobb kockázat.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

  • Mégsem vörös homokkőből készült a Stonehenge oltárköve – de akkor vajon miből?
  • New Yorkban mutatták be premier előtt a Semmelweis című romantikus történelmi drámát
Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
Ausztrália és Óceánia bányászat
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat

  • Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?

  • Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát

  • Az Új Üzbegisztán: A zöld fejlődés útja

  • A parazita, ami megeszi a nyelved, majd átveszi a helyét

  • A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt

Kapcsolódó cikkek

Vatikán korrupció kapzsiság vi. Ince pápa
2025.05.18.

Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?


Olvasson tovább
Orosz tengeralattjáró Rostov-na-Donu.
2025.05.18.

Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát


Olvasson tovább
Pestis doktor járvány
2025.05.18.

A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt


Olvasson tovább
tisza cián románia mérgezés
2025.05.18.

Románia Csernobilja, amely megmérgezte a Tiszát


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat

A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat

Tovább olvasok
Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?

Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?

Tovább olvasok
Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát

Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát

Tovább olvasok
Az Új Üzbegisztán: A zöld fejlődés útja

Az Új Üzbegisztán: A zöld fejlődés útja

Tovább olvasok
A parazita, ami megeszi a nyelved, majd átveszi a helyét

A parazita, ami megeszi a nyelved, majd átveszi a helyét

Tovább olvasok
A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt

A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt

Tovább olvasok
Románia Csernobilja, amely megmérgezte a Tiszát

Románia Csernobilja, amely megmérgezte a Tiszát

Tovább olvasok
Öt zseniális magyar feltaláló, akikről méltatlanul keveset beszélünk

Öt zseniális magyar feltaláló, akikről méltatlanul keveset beszélünk

Tovább olvasok
Kappadókiában jártunk: sziklába vájt keresztény nagyvárosok 60 méter mélységben

Kappadókiában jártunk: sziklába vájt keresztény nagyvárosok 60 méter mélységben

Tovább olvasok
Az emberiség leghosszabb őstörténeti vándorlása 20 ezer évig tartott

Az emberiség leghosszabb őstörténeti vándorlása 20 ezer évig tartott

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4