25 ezer éves és ebbe a hegybe épült a világ első piramisa

Gyakori tévhit, hogy Egyiptom vagy Dél-Amerika ősi lakói építettek először piramisokat. Új kutatások szerint a legkorábbi ember alkotta kúp alakú emlékművet Indonéziában építhették, még 25 000 évvel ezelőtt. A Gunung Padang néven ismert helyszínt korábban természetes dombnak hitték, ám a kiterjedt terepmunka során kiderült, hogy az egész építményt emberi kezek építették évezredek alatt.

Az ország nyugati részén található Gunung Padang egy megalitikus komplexum, amely egy dombtetőn helyezkedik el. Csak 2018-ban merült fel először, hogy az egész domb valójában mesterséges lehet, és hogy a Gunung Padang – ami annyit jelent, hogy “a megvilágosodás hegye” – sokkal többet foglal magában, mint a felszínén látható kőépítmények, számol be az IFLScience.

Ezt a megdöbbentő állítást egy kutatócsoport tette, amely 2011 és 2014 között vizsgálta a helyszínt. És bár sok szakértő kezdetben nem volt meggyőződve, a kutatók most részletes beszámolót tettek közzé vizsgálataikról, és konkrét bizonyítékokkal támasztják alá, hogy Gunung Padang a világ legrégebbi piramisa.

Az építményekből származó szerves minták radiokarbonos kormeghatározása több, Kr. e. több ezer éves építési szakaszt tárt fel, a kezdeti fázis a paleolitikumból származik. Ez a tanulmány határozottan arra utal, hogy a Gunung Padang nem egy természetes domb, hanem egy piramisszerű építmény.

Az első piramis a Földön

A kutatók különböző technikák segítségével képet tudtak alkotni a domb belső jellemzőiről, valamint az építés kronológiájáról. A hét különböző ponton végzett magfúrásokból kiderült, hogy a piramis négy különböző szakaszban épült több ezer év alatt.

A 20 és 30 méter közötti magasságú építmény a szerzők által 4. egységnek nevezett egység létrehozásával kezdődött. A hegy mélyén eltemetve ez a kezdeti szakasz “valószínűleg egy természetes lávahegyként keletkezett”, amelyet valamikor 25 és 14 ezer évvel ezelőtt “aprólékosan faragtak” a jelenlegi formájába.

A csapat “rejtett üregekre vagy kamrákra utaló bizonyítékokat is talált a helyszínen”, bár ezeket a jövőbeni terepbejárások során részletesebben fel kell tárni. Még zavarba ejtőbb az a tény, hogy úgy tűnik, a lelőhelyet többször szándékosan temették el, “valószínűleg azért, hogy a fennmaradása érdekében elrejtsék valódi kilétét”.

A Gunung Padang paleolitikus kori építőinek “figyelemre méltó kőműves képességei” miatt a kutatók szerint eredményeik megkérdőjelezik azt a feltételezést, hogy a kifinomult építési technikák csak a mezőgazdaság megjelenésével, mintegy 11 ezer évvel ezelőtt alakultak ki.

A szerzők egy régóta fennálló antropológiai narratívát átírva arra a következtetésre jutottak, hogy a Gunung Padangnál talált bizonyítékok “arra utalnak, hogy a fejlett építési gyakorlatok már akkor is jelen voltak, amikor a mezőgazdaságot talán még nem találták fel”.

A tanulmány az Archaeological Prospection című folyóiratban jelent meg.

Érdemes elolvasni:

• Tejfakasztójába halt bele Szapolyai János magyar király
• Több tízezer római kori érmét találtak a tengerben