Most meghallgathatod a vérfagyasztó azték halálsípot: transzba estek tőle

Valószínűleg erre használták a vérfagyasztó sikolyt kiadó azték halálsípot a közép-amerikai indián állam vallási vezetői.

Annyira rettenetes hangot ad ki, hogy még az aztékok is halálsípnak nevezték el, ám a név egyben funkciójára is utalhat egy új kutatás szerint. Az iflscience.com arról ír, hogy bizonyos emberáldozatok bemutatásakor fújhatták meg a sípot, ám azt csak elképzelni tudtuk, hogy milyen lehetett annak ezt hallani, aki arra várt, hogy lefejezzék vagy valamilyen más módon vessenek véget életének az azték főpapok.

A több mexikói ásatáson is megtalált halálsípok használatára több elmélet is született, most a legvalószínűbbnek a szélistenhez való imát tartják a történészek és régészek. Szerintük azért kellett megfújni, hogy az emberáldozatot követően megfelelő időjárás legyen és mondjuk véget érjen egy éhezéses időszak.

Az első elemzését ezeknek az eszközöknek egy mexikói történész, bizonyos José Luis Franco adta még a ’70-es években. Úgy fogalmazott, hogy ezek a sípok emberfejet vagy bagolyfejet mintáznak. Az azték hagyományban mindkettő a halállal állt kapcsolatban. Ezért azt gondolták, hogy az eszközök valamilyen összefüggésben álltak a túlvilági élettel.

Teljesen másra használhatták az azték halálsípot

Az első épen maradt sípot 1999-ben találták meg és ez viszont már más következtetések levonására késztette a tudósokat. Az azték városállam, Tlatelolco egyik templomát ásták, amikor a kutatók ráakadtak egy férfi testére, akit rituálisan feláldoztak, ám mindkét kezében egy-egy koponya alakú sípot szorongatott.

A 20-as évei elején járó fiatalembert a templom előtt áldozták fel Ehecatl-nek, a szél és az eső istenének. A kutatók folytatták a munkát és további 41 személyt találtak, akiket feláldoztak ugyanakkor. Kezükben nem volt síp, de a nagy számú emberáldozat azt mutatja, valami nagyot kérhettek az istentől.

A leletegyüttest megtaláló Salvador Guilliem Arroyo régész szerint 1454-ben áldozták fel a 42 embert, hogy véget érjen a nagy éhínség. A halálsípokat pedig azért fújhatták meg, hogy megidézzék vele Ehecatl-t.

Egy mexikói gépészmérnök, Roberto Velázquez Cabrera évtizedekig tanulmányozta a sípot és arra jutott, azért ad ilyen rémisztő hangot, mert az ember által befújt levegő nem tud kiáramlani. Ott távozna, ahol érkezett. Viszont a síp úgy van kialakítva, hogy a két ellentétes irányú levegőáramlat találkozzon és kiadja e vérfagyasztó sikolyt. Íme egy felvétel erről. Figyelem! A nyugalom megzavarására alkalmas hanghatás:

És még egy:

E vibráció pedig akár transzba is hozhatja hallgatóit hallucinációkat okozva. Pláne, ha egyszerre több ilyen síp is felhangzik.

EBBEN a cikkben láthatsz több halálsípot.

Cabrera szerint ma már nem lehet kideríteni biztosan, hogy mire használták a sípokat. Rituális áldozat kezében csak Tlatelolcoban találtak sípot, így a közvetlen kapcsolat az eszköz és az emberáldozat között más lelettel meg nem erősíthető egyelőre.

Érdekel az azték történelem, kultúra, vallás? Íme még két cikk a témában:

• Aztékok találkoztak egy évmilliók óta kihalt óriáskígyó utolsó példányával? – ITT a cikk
• Mikor és hogyan érhet véget a világ az aztékok szerint? ITT a válasz

És ha ez mind nem elég, ITT egy lenyűgöző 3D rekonstrukció az azték fővárosról.