Szenzációs felfedezés: római kori település nyomait találták meg a Pilisben
Egy hete ért véget az ELTE BTK Régészeti Intézetének ásatása Pilisszentivánon. A két héten keresztül zajló ásatás során lelkes önkéntesek is segítették a csoportot. A munka során egy római kori falu kincsei és épületei kerültek elő.
Az ELTE BTK Régészettudományi Intézet Ásónyomon blogja szerint a lelőhely páratlan Magyarországon, hiszen az erdei környezetben feltárt római kori települések száma elenyésző. A falu állítólag Aquincum északnyugati hátországában, a Hársas-forrás környékén, egy természetes teraszon található. A lelőhelyet 2009-ben Marlok Tamás azonosította, és 2014-2018 között történt a feltárás, számolt be róla a Lelépő.
Idén ismét megkezdődtek a munkálatok, hiszen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem önkormányzati támogatással talajradaros felmérést végzett. Emellett a Lumen Drone Services saját költségén, Simon Bence vezetésével légi lézeres felületfelmérést (LiDAR) hajtott végre a helyszínen.
Az Ásónyomon szerint az idei ásatás célja a 2014 és 2018 között a felmenő út mentén azonosított épületek alaprajzának és a település időrendjének tisztázása volt. Az október végi ásatás során 166 négyzetmétert szondáztak meg. Valamivel több mint 350 négyzetméteren tisztítási és kisebb bontási munkálatokat végeztek, hogy meghatározzák a korábban feltárt falak vonalvezetését.
Három épületet tártak fel a Pilisben
A három feltárt épület nem lakó-, hanem mezőgazdasági épület volt, mivel csak néhány tetőcserép került elő. Az erózió vagy a feltárás miatt az egyetlen dokumentált maradvány az alapozások kötőanyag nélküli kősorai. Hasonló okból kifolyólag csak a nyugati épületben találtak járószintet.
A középső, legnagyobb épület eredetileg a római kori vidéki településekre jellemző egyharmad-kétharmad osztású, téglalap alaprajzú volt, két helyiséggel kiegészítve. A déli szárny sarkában egy mészkővel és zúzott kerámiaréteggel ellátott fűtő- és sütőkemencét találtak.
A feltárás során az út felszínét is megszondázták, amely körülbelül 5-6 méter széles. Elszórt régészeti leleteken kívül nem találtak útfelületet.
Valódi ókori római kincsekre leltek
A hőn várt keltákat nem sikerült a feltáráson azonosítani, de igen korai, 1-2. század fordulójára tehető, kézzel formált, látszólag régészeti kontextus nélküli, bennszülött jellegű edények kerültek elő a középső épület alapozási szintje alól…
Hozzáteszik, hogy találtak egy ritka ép pecsétlőt is, amely fazekasműhelyre utal. Egy üvegpalack töredékei és pecsétes pannóniai kerámiák Aquincummal való kapcsolatra utaltak. Az információk alapján a vidéki település a római megszállástól a 3. század végéig virágzott.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Jól hangzik, de az ingyenes poggyászokról szóló új uniós szabályozás drágábbá teheti a fapados repülést
Mi van a Gízai Nagy Piramisban, ha nincs benne múmia?
Magyarország legnagyobb spirituális fesztiválja 30 éves – így ünnepel a Krisna-völgy
A kínai Szucsou városa bemutatkozott Budapesten: stratégiai együttműködés kultúrában, gazdaságban és turizmusban
Ez az őrült kínzási módszer látszólag ártalmatlan, mégis tönkreteszi az elmét
Súlyos sérüléseket is okozhat: megjelent Magyarországon a kaukázusi medvetalp!
