A Tejútrendszer, azaz a saját galaxisunk közepén forog egy hatalmas fekete lyuk, ennek a sebessége pedig lassan eléri a kozmikus sebességhatárt, azaz a fénysebességet vákuumban. A felfedezés a csillagászok szerint közelebb vihet minket a fekete lyukak keletkezésének és működésének megértéséhez.
A space.com cikke szerint a Tejútrendszer közepén hatalmas sebességgel forog a fekete lyuk és mindent magával ragad, amit csak ér. Még a fény sem menekülhet előle.
Azt eddig is tudtuk, hogy gyorsan pörög, de azt nem, hogy mennyivel. Ezt számolták most ki a fizikusok. Egyébként elég fura neve van a fekete lyuknak, Sgr A*. Ennek a feloldása, hogy az Sgr a Sagittarius szót jelöli a csillag pedig azt, hogy csillag, merthogy valamikor ez is egy csillag lehetett. A Tejútrendszer, azaz spirális alakú galaxisunk központi területét foglalja el. Ritkán nyel el gázt vagy ködöt, de a tömege több milliószor (2008-as tanulmány szerint 4,3 milliószor) nagyobb a Napénál.
Ez az első probléma vele: nem képzelhető el olyan nagyságú csillag, ami életciklusa végére érve ilyen hatalmas fekete lyukat hozna létre. Két lehetőség képzelhető el: vagy magába szív gázt és csillagközi port a környezetéből, vagy kisebb fekete lyukak összeolvadásával jön létre. Az átmérője 23,5 milliárd kilométer, ahhoz képest tehát kicsike, hogy a Tejútrendszer 100.000 fényév széles és 1000 fényév vastag.
Kell-e félnünk a fekete lyuktól galaxisunk közepén?
Most azt is kiszámolták a fizikusok, hogy mennyire gyorsan forog. Az eredmény pedig megdöbbentő. Ha a fénysebességet 1-nek vesszük, akkor nagyjából 0,84 és 0,96 között lehet a fekete lyuk sebessége.
Egyébként sokan félreértelmezik a fekete lyukak működését. Ezek ugyanis nem szívják magukba az anyagot, csak azt, ami túl közel vándorol hozzájuk. Tehát ha Napunk helyén egy fekete lyuk lenne, akkor a Föld továbbra is pályáján maradva keringene körülötte. Épp csak egy kietlen kőgolyóvá válna, hisz se fény, se hő nem érné többé, csak a hatalmas sötétség.
Van olyan terület, ami túl közel van a fekete lyukhoz és ahonnan el tudna szívni anyagot, de az nagyon közel kell vándoroljon hozzá. Ergo hiába kering minden a 13,6 milliárd éves galaxisunkban e 26 ezer fényévre lévő fekete lyuk körül, beleértve a saját Naprendszerünket is, attól nem kell félnünk, hogy ránk veszélyt jelentene bármikor is majd.
Ez is érdekelhet:
