Vallásról és kultúráról tanúskodik a régészek által talált több ezer agyagpecsét
A Kis-Ázsia Kutatóközpont régészeiből álló csapat több mint 2000 pecsétlenyomatot tárt fel az ókori Doliche-ban.
Doliche-t hellenisztikus gyarmatként alapították az i.e. 2. században a mai Törökországban, Gaziantep tartományban. Az ókorban a város a korabeli Cyrrhestica régióban volt, amelyet i.u. 72-ben csatolt a Római Birodalomhoz.
A városban a korábbi ásatások során egy mitrasz-templom maradványait, sziklába vágott sírokat és egy korábban ismeretlen vaskori istenséget ábrázoló sztélét tártak fel.
A Kis-Ázsia Kutatóközpont nemrégiben végzett átfogó kutatása több mint 2000 pecsétlenyomatot talált, amelyeket a város önkormányzati archívumából származó dokumentumok lepecsételésére használtak. A lenyomatok 5 millimétertől 2 centiméterig terjedő formázott agyagból állnak.
Michael Blömer professzor, a Münsteri Egyetem professzora szerint: „A hivatalos pecsétek képeinek közvetlen városi kapcsolatuk van. Általában a legfontosabb isteneiket mutatják be, mint például Jupiter Dolichenust, a város főistenét.
A második század közepe és a harmadik század közepe között Jupiter Dolichenus tisztelete széles körben elterjedt a római hadseregben. Számos Jupiter Dolichenusnak szentelt vallási struktúra a „commagenusok istenségeként” azonosítja.
A kisebb magánpecsétek sokféle képet és szimbólumot mutatnak be, rávilágítanak arra a kulturális hatásra, amelyet a vallás gyakorolt Doliche lakosságának életében.
„A pecsétek istenei betekintést nyújtanak az emberek vallási környezetébe. A mitikus alakok vagy a ritka magánportrék erős görög-római hatásra utalnak” – mondta Blömer professzor.
„A jól megőrzött pecsétlenyomatok és motívumaik az ókori közigazgatási gyakorlatról is tájékoztatást adnak.”
A pecséteket egy tömör mészkőtömbökből álló levéltárépület alsó részében találták meg. Az épület mintegy 8 x 25 méter alapterületű, többszintes szerkezet volt, amely több helyiséget tartalmazott. Míg minden római város rendelkezett iratok tárolására kijelölt levéltárral, a Római Birodalomból eddig csak néhány archívum került azonosításra.
Maguk a dokumentumok egy nagy tűzvészben semmisültek meg, valószínűleg i.sz. 253-ban, amikor a perzsa király, I. Šāpūr számos várost elpusztított Szíria római tartományában.
Ez is érdekes lehet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Így tervezték a Parlamentet a reformkorban, mikor az országgyűlés Pestre költözött
Több százezer magyar nem jut a Revoluton tartott pénzéhez a kriptokereskedelem kriminalizálása miatt
Újra teljes gőzzel üzemel Kelet-Magyarország legnagyobb csúszdaparkja
Feltételezhetően orosz eredetű hekkercsapat csapott le egy magyar geotermikus termelőrendszerre
Hátborzongató: Megtalálták a 25 éve apja által megölt és feldarabolt K. Péter holttestét – KÉPEK
Új CAF villamosok érkeznek Budapestre – kirobbant a vita a használhatóságukról
