Egyiptom egyik legszebb ókori temploma, ahol 62 főt mészároltak le a terroristák – Hatsepszut templomában jártunk

A thébai nekropoliszt a világ és az ókori Egyiptom leghíresebb temetői közt tartjuk számon. Hatalmas területen fekszik Luxor határában, a Nílus nyugati partján, Felső-Egyiptomban. Valójában nem egy temetőt értünk rajta, hanem egymáshoz kapcsolódó temetővárosok rendszerét. A „Holtak városa” másfél évezreden keresztül fejlődött. A területen számos halotti templomot emeltek elkülönítve a síroktól, hogy ezzel is megelőzzék azok kifosztását. A tényleges sírokat sziklában vájták és több körzetet alkotnak: legismertebb közülük a Királyok Völgye és Királynék Völgye, a Deir el-Medina, a munkások falva, az al-Asarif, az al-Khokha, vagy a témánkat érintő Deir el-Bahari, ahol a fáraók, feleségeik, tisztségviselőik és papjaik is nyugszanak.

Hatsepszut temploma, Fotó: Mayer Jácint

Hatsepszut királynő temetkezési temploma az Északi kolostor-vonulat, a Deir el-Bahari rózsaszínes sziklák közül emelkedik ki. A 18. dinasztiabeli I. Thotmesz lányaként Hatsepszut volt az első nő, aki önállóan uralkodott Egyiptomban. Először társuralkodó volt férje és féltestvére, II. Thotmesz mellett, majd annak halála után 22 évig ült a trónon.

Hatsepszut arca, Fotó: Mayer Jácint

A Deir el-Bahari sziklavonulat, pont Luxorral szemben helyezkedik el. Ez a „temetkezési egység” is másokhoz hasonlóan szintén fáraók halotti templomainak, és előkelőségek sírjainak összességét takarja, közvetlenül a Királyok völgyének előterében. Leghíresebb épületei között tartjuk számon Hatsepszut templomát.

Hatsepszut szfinx, Fotó: Mayer Jácint

A templom eredetileg halotti templomként épült, melynek arányai nagyon szépek, kiképzése teraszos, és valóban az egyik legkülönlegesebb épület, mely az ókori Egyiptomból fennmaradt az utókor számára. Az építkezést a fáraónő parancsára a végezték.

Ozirisz szobrai, Fotó: Mayer Jácint

A templom falain a mai napig láthatóak a képek, melyek a Hatsepszut által indított kereskedelmi utakat és a núbiai csatákat ábrázolják, továbbá a királynő isteni származását, koronázását és a vallási ünnepeket is megtekinthetjük ezeken a falfestményeken. A templom építészét egyértelműen II. Mentuhotep hasonló temploma ihlette, mely szintén teraszos kiképzésű és közvetlenül mellette található. A templom belsejében több kápolnát is emeltek, többek között Anubisznak és Hathornak, a felső teraszon, középen pedig Ámon szentélye uralkodik.

Hathor szentélye, Fotó: Mayer Jácint

A templom oszlopsorain részletes domborművek ábrázolják, hogyan bővítette a királynő az ország kereskedelmi kapcsolatát Punttal (a mai Szomáliával). Érdemes megfigyelni a rendkívül élethűen ábrázolt tengeri élőlényeket, illetve Punt királyát és királynőjét, akik majdhogynem túlsúlyosnak tűnnek a sudár egyiptomiakhoz hasonlítva. Az oszlopfőkön a szépség, az öröm, a szerelem, az anyaság egyiptomi istennőjének, Hathornak ábrázolását láthatjuk, Hatsepszut ismertetőjegyeivel felruházva. A királynő halálát követően legtöbb ábrázolását mostohafia és trónörököse, III. Thotmesz megsemmisíttette, mivel rossz néven vehette nagy hatalmát, vagy női vezetői szerepét: templomait mindenütt meggyalázta, képeit sajátjára cserélte. Ha egy kicsit közelebbi példát keresünk az emlékezet elátkozására, kitörlésére, Sztálint is felhozhatjuk: a szovjet diktátor szerette levágatni és kiradíroztatni a fotókról és hivatalos dokumentumokról azokat, akiket kevésbé kedvelt.

Ámon szentélye, Fotó: Mayer Jácint

Később a templom keresztény kolostorrá alakult, innen származik a ma is használatos neve: Deir el-Bahari (Északi kolostor).

Montuemhat kormányzó sírja, Hatsepszut templomának előterében, Fotó: Mayer Jácint

Deir el-Bahari érdekessége, hogy menedékként szolgált a királyok múmiáinak is. 1881-ben több mint ötven múmiát találtak egy hasadékban, köztük számos egykori jelentős fáraóét, mint II és III. Ramszeszét, II és III. Thotmeszét is. Sokan úgy vélik, hogy a sírrablók fosztogatásai elől szerették volna megmenteni a múmiákat. Egyiptológusok egy csoportja feltételezi, hogy gazdasági hanyatlás állhatott a költöztetések hátterében, és valószínűleg maga az egyik uralkodó nyittatta meg az eredeti kamrákat, hogy aranyhoz jusson, ellenben a testeket nem merte bántani, ezért inkább egy tömegsírhoz hasonlatos megoldáshoz nyúlt. Az elképzelés mellett szól az a tény, hogy innen származó ékszereket találtak a XXII. dinasztia uralkodóinak taniszi sírjaiban. Ebben az esetben felsőbb utasításra történő szervezett keretek közt talán a XXII. dinasztia papjai menekíthették ide a testeket. Bármi is volt az alapvető oka a múmiák átszállításának, megóvta azokat az utókor számára.

Érdemes elolvasniA világ egyik legnagyobb ókori templomában jártunk, mely 2000 éven keresztül épült. Karnak

Hatsepszut templománál történt az egyik legvéresebb támadás, melyet iszlám fegyveresek hajtottak végre automata kézi fegyverekkel 1997. november 17-én a templomot látogató turisták ellen. Az akció délelőtt 9 óra előtt kezdődött, amikor a templom bejáratát lezárva tüzet nyitottak a benn tartózkodókra, majd szisztematikusan igyekeztek végezni mindenkivel. A 45 percnyi öldöklés 62 halott és 26 sebesült áldozatot követelt. Az akció óta az egyiptomi biztonsági erők teljesen átszervezték a munkásságukat. Minden turisták által látogatott helyre – legyen ez történelmi emlékhely, vagy akár csak a szálloda épülete – komoly átvilágítások után léphetünk be, és fegyveres biztonságiak kísérik minden léptünket, csoportjainkkal kísérőként is velünk tartanak mindenhova.

Galéria