Magyar emlékek nyomába eredtünk Törökországban

Ha valaki Törökországban turistáskodik, és nem csak az isztambuli bazárra és a török riviérára kíváncsi, érdemes ellátogatnia a magyar kötődésű helyekre. Ismert és kevésbé ismert helyeken járt szerkesztőségünk, fedezzük fel együtt a magyar emlékeket távol Magyarországtól.

A magyar-török nép kapcsolata nem is lehetett volna bonyolultabb a történelem folyamán. A közös ősök és a nyelvünkben megtalálható hasonló hangzású szavak elárulják, hogy a két nép története hosszú történelmi múltra tekint vissza. A két nemzet bár egymástól viszonylag távol telepedett le, mégis folyamatosan volt kapcsolat. Az Oszmán Birodalom megalapítása és hódításai után a magyarok közül egyesek ellenségként, mások politikai szövetségesként tekintettek Konstantinápolyra (jelenlegi nevén Isztambul), és ez jellemezte egészen a szultánság végéig.

Törökország az elsők között kötött Magyarországgal barátsági és együttműködési szerződést 1923-ban, és elkezdődött a legújabb kapcsolat, ami immáron 100 éve tart, és a centenáriumot 2024-ben számos nagyszabású eseménnyel fogják megünnepelni a kétoldalú kulturális együttműködés jegyében.

A rövid bevezető is mutatja, számos kapcsolódási pont van a két nemzet között. Magyarországról legeggyszerűbb repülővel eljutni Törökország legnagyobb városába, akár a Turkish Airlines-szal vagy fapados járatokkal, így talán logikus, ha innen kezdjük az utunkat.

Isztambul

Hagia Sophia

Talán az egyik legismertebb épület Isztambulban a Hagia Sophia, ami egykoron templomnak építették, és a kereszténység ikonikus épülete volt.

Bármilyen meglepő, de magyar gyertyatartókkal találkozhatunk itt , amit még Szulejmán szultán budai bevonulása után gyűjtött be hadizsákmányként. Ezeknek a másolatait ma már megtekinthetjük a Mátyás- templomban.

A ma már mecsetként szolgáló Hagia Sophia-ban szerencsére a kereszténység jegyei is megmaradtak, így találkozhatunk Szent Piroska/Eiréné császárné mozaikképével a délkeleti galériában, illetve a szarkofágja a bejáratnál található. Szent László magyar király lánya, Piroska 1104-ben ment feleségül II. Komnénosz János bizánci társcsászárhoz, és Manuel Komnénosz bizánci császár édesanyja. Piroska példamutató életet élt, segítette a szegényeket, és erős egyházi életet élt, így az ortodox egyház szentje lett Szent Irén néven. Kiemelendő, hogy a Hagia Sophiában készült mozaikkép a legrégebbi ábrázolás magyar nőről, így kétszeres jelentőséggel bír az alkotás.

Ha az épületből kijövünk, és elindulunk a Kék Mecset felé, akkor ellátogathatunk a vadonatúj Hagia Sophia Történeti Múzeumba (Hagia Sophia History Museum), ahol lebilincselő utazásban volt részünk a kiváló grafikai megoldásoknak köszönhetően. Mindenképpen érdemes ide betérni, a sokak által unalmasnak tartott kiállítási tárgyak helyett hatalmas kivetítőkön ismerhetjük meg a templom/mecset több ezeréves történetét.

Pantokrator-monostor

Szent Irén állítólagos szarkofágja a Hagia Sophia bejáratánál található, de a történészek szerint eredetileg az általa alapított Pantokrator-monostorban állhatott. Ellátogathatunk a ma már Zeyrek Molla dzsámihoz, ami a magyar császárné kezdeményezésére épült 1118-1136 között, templom-, kolostor- és kórház együttesként szolgált 1453-ig. Érdekessége, hogy a Hagia Sophia után ez a második legnagyobb bizánci épület a mai Isztambulban.

Cím: Zeyrek, İbadethane Sk. No:2, 34083 Fatih/İstanbul, Törökország

Topkapi Szeráj

A Topkapı palota, mely a Hagia Sophia szomszédságában található, a szultánok lakhelye volt évszázadokon keresztül, és itt található az isztambuli Antifonále, a keresztény egyházi szertatások énekeit tartalmazó kódex, amely Magyarországon készült a XIV. században, és szintén Szulejmán hadizsákmányaként került Konstatinápolyba. Amikor Abdul-Aziz szultán 1869-ben és II. Abdul-Hamid szultán 1877-ben visszaadta Magyarországnak a Corvinák nagy részét, nem volt közöttük, s így a Topkapı Szeráj könyvtárában maradt.

A háremmel kapcsolatos tévhiteket Acarkan Emrullah idegenvezetőnk oszlatta el, aki kiváló magyarsággal elmondta, hogy a szultán édesanyja válogatta ki a hárembe kerülő hölgyeket, és szintén ő mondta meg, hogy kivel töltheti az uralkodó az éjszakát. Rendes fizetést kaptak, és sokan nem is találkoztak a szultánnal, sőt, más magas rangú hadvezérhez adták feleségül, és így kikerültek a palotából.

Egy fegyverkiállítás is található a palotában, ahol magyar kardokat is kiállítottak. Nem lehet eltéveszteni őket, mindenki a csodájára jár, hiszen hatalmas méretével kitűnik a hatalmas gyűjteményből.

A Topkapı palota leglátványosabb helyét ne hagyjuk ki, a teraszról szenzációs kilátás nyílik a 20 milliós török városra. Láthatjuk a Boszporusz két partját összekötő hidak közül kettőt, a csatornában sorban álló teherhajókat, és milliónyi házat.

Saint Benoît kolostor: Rákóczi, Zrínyi

A történelem viszontagságainak ellenálló kolostor számos híres magyar bujdosó temetkező helye volt. Itt helyezték örök nyugalomra Zrínyi Ilonát 1703-ban, majd fiát, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet 1735-ben. Jelenleg csupán egy emléktábla és oltár őrzi emléküket a használaton kívüli kápolnában, mivel hamvaikat 1906-ban hazaszállították, s jelenleg a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban nyugszanak.  Az emlékhely csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Cím: Karaköy, Kemeraltı Cd. No: 11, 34425 Beyoğlu/İstanbul, Törökország

A török tűzoltóság atyja, Széchenyi Ödön

Gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön neve kevésbé ismerős idehaza, de Törökországban hatalmas nagy tiszteletnek örvend. A török tűzoltóság megalapítójaként ismert magyar férfi egy nyaralás alkalmával ment Törökországba, ahol a nagy isztambuli tűzvészt követően felajánlotta szolgálatait Abdülaziz szultánnak, aki el is fogadta szolgálatait. Az uralkodó megbízta az isztambuli tűzoltóság felállításával, és olyannyira sikertörténet lett Ödön munkája, hogy 1880-ban az első keresztény lett, akit pasai rangra emeltek.

A Tűzoltóság Múzeumában egy külön részt szenteltek a magyar férfinak, illetve minden évben megkoszorúzzák sírját az alapítás évfordulóján.

Cím: Yıldız, Çitlembik Yokuşu, Horoz Sk. No:1, 34349 Beşiktaş/İstanbul, Törökország

A Héttorony

Az egykoron városfalként majd börtönként szolgáló Héttorony/Yedikule ismerős lehet Gárdonyi Egri Csillagok regényéből, amelynek egyik része itt játszódik. Ez a hely nem a magyarok dicsőségéről szól, hiszen az oszmánok börtönnek használták, és több száz magyarnak volt a börtöne, sőt itt végezték ki többek között Bornemissza Gergelyt (1555) is. Az épület jelenleg felújítás alatt van, de látogatható.

Cím: Yedikule, 34107 Fatih/Istanbul, Törökország

Hadtörténeti Múzeum

Főként az Oszmán Birodalom haderejének állít emléket a Hadtörténeti Múzeum, amiben értelemszerűen többször is említést kap Magyarország, így a törökök számára dicsőséges mohácsi csata vagy buda elfogalalásáról is megemlékeznek.

Cím: Halaskargazi, Vali Konağı Cd. No:2, 34367 Şişli/İstanbul, Törökország

További magyar emlékek Isztambulban

Szintén nincs túl jó állapotban a Kedive palota, amely neoreneszánsz stílusban építtetett erőd volt, és II. Abbasz Hilmi pasa nevéhez fűződik, aki 1910-ben vette feleségül a magyar származású Szendrői gróf Török Mariannát. A philadelphiai születésű magyar írónő, zongorista és festő a palotában élt válásukig. Az épület csak kívülről látogatható, a kertben kellemes sétát lehet tenni.

Fontos kiemelni, hogy van magyar kulturális élet a Törökország legnagyobb városában, ami az isztambuli Liszt Intézetnek köszönhető. A kulturális központ lelkes csapata a magyar irodalmi művek lefordításával, nyelvtanítással, időszakos kiállításokkal, előadásokkal és koncertekkel igyekszik a magyar kultúrát közelebb vinni a helyiekhez.

Rodostó

Aki egy kicsit is emlékszik a magyar történelemórákon elhangzottakra, annak ismerős lehet Rodostó, mint a magyar bujdosók törökországi “fellegvárára”. Isztambultól 120 kilométerre nyugatra található mai nevén Tekirdağ, ami minden magyar számára kötelező látnivaló, ha Törökországban jár. Meg fogunk lepődni, hogy a helyieket milyen nagy büszkeséggel tölti el, hogy városukban élt haláláig II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem. A Magyarok utcájának ékköve a Rákóczi Múzeum (Rakoczi Müzesi), ami az uralkodó egykori vendégfogadó- és étkező háza volt. A gondosan felújított épületben eredeti emléktárgyak mutatják be az akkori életet. A szabadságharc bukása után Rákóczi Törökországban talált állandó otthonra, és 1708-tól haláláig, 1735-ig itt élt. Nem volt egyedül, az akkori szultán Rodostó egyik gazdag negyedében 23 házat foglalt le a magyaroknak, így egy nagyobb küldöttség érkezett ide többek között Mikes Kelemennel, Bercsényi Miklóssal, Esterházy Antallal és Csáky Mihállyal.

Már a Rákóczi Múzeum bejáratánál szembesülhetünk azzal, hogy ez a ház a magyarok és a fejedelem tiszteletéről szól. Több száz magyar nemzeti színű szalag van felfüggesztve a plafonra, és a múzeum vezetésével megbízott Ali Kabul tökéletes magyarsággal meséli el, hogy Rodostó lakói számára milyen sokat jelent a magyar kapcsolat. Ottjártunkkor egy egész küldöttség fogadta a magyar újságírókat, megadva a módját a látogatásnak. A képgaléria helyettünk is mesél a múzeum hangulatáról:

A közelben még több magyar emléket őrző hely is van, így elmehetünk a múzeumtól nem messze található Csáky-Házba, ami most tiszteletbeli konzulátusként funkcionál, de a város másik részén található Béke és Szabadság Parkban (Barış ve Özgürlük Parkı) is találunk egész alakos szobrot a fejedelemről. A helyiek minden évben megemlékeznek a magyar lakókról a Cseresznye fesztivál keretében.

Izmit

Thököly Imre és Zrínyi Ilona Nikomédiába, a mai Izmitben töltötték száműzetésüket, és itt is haltak meg. A magyar történelem két ikonikus alakja 1701-ben kapott engedélyt a letelepedésre, és a híres történelmi alakokhoz több emlékhely is tartozik a városban. Mi az emlékházat néztük meg elsőként, amelynek belső tereit a Magyar Nemzeti Múzeum szakembereinek segítségével töltötték meg tartalommal. Az akkori állapotokat jól jellemzi Thököly és Zrínyi sorsa, hiszen az Erdély-Habsburg-Oszmán Birodalom háromszögben sok szövetség alakult a másik kiszorítására.

Az emlékházat elhagyva belekóstolhattunk a török falusi környezetbe, hiszen Izmittől nem messze egy kis település szegletében találtuk meg a szépen rendben tartott Zrínyi-Thököly domborművet.

Számos további emlék vár ránk Törökországban

Természetesen utazásunk alatt minden hazánkhoz kötődő emlékhelyre nem tudtunk eljutni, de a Liszt Intézet külön honlapot hozott létre a magyar emlékek megismeréséhez, így, ha valaki a cikkünk nyomán kedvet kapott Törökország magyar oldalának megismeréséhez, itt részletes információt kaphat.

Aki pedig Törökország történelmi emlékhelyeire és más látványosságaira kíváncsi, bátran ajánljuk a GoTürkiye.com oldalt, ahol tíz nyelven kaphatunk teljeskörű információt.