Ez a legrégibb, számítógépekkel kapcsolatos rejtély és senki sem tudja rá a választ

Pedig a kérdés nagyon egyszerű: mégis miért használjuk lassan másfél évszázada változatlnul a QWERTY kiosztású billentyűzetet a számítógépeinken (magyar felhasználók a QWERTZ kiosztásút)? Hogy nem tudtunk még ennél hatékonyabbat feltalálni? Ha pedig feltaláltunk, akkor miért használjuk még mindig ezt?

A QWERTY története

A billentyűzet története persze sejthetően nem a számítógépek korában kezdőtött, hisz korábban írógépeken írtak, azok feltalálása pedig a 19. századba vezet minket. Egészen pontosan 1878-ba. Alig öt éve egyesült Buda, Óbuda és Pest, amikor egy Christopher Latham Sholes nevű angol tudós szabadalmat adott be e billentyűkiosztásra.

Egyébként ő találta fel az első, gyakorlatban is működő írógépet is, mégpedig a kiegyezés évében, 1867-ben. 1874-ben a Sholes & Glidden írógép már tömeggyártásban készült az egyébként addig fegyvereket gyártó Remington céggel együttműködésben. 1886-ban egy másik cég, a Wyckoff, Seamans & Benedict (WS&B) egy második generációs írógépet is kiadott, amiben az M-t az N mellé rakta, illetve a C-t és az X-et felcserélte. Mivel a Remington lett a világ egyedüli írógép-gyártója, 1890-re már 100.000 ilyen írógépet készített, így általánossá vált a QWERTY kiosztás, írja az iflscience.com. De még mindig nem léptünk át a 20. századba. Miért nem változott ez azóta?

Miért éppen QWERTY?

Erre senki sem tudja a választ biztosra, de elméletek azért vannak. Az egyik szerint így elkerülhetővé vált, hogy a leggyakoribb betűpárok összeakadjanak (ez az írógépeknél előfordult, ha egyszerre ütöttük le a betűket). Ezért van egymástól viszonylat távol a TH, ON, AN, CH, és IE kombináció. Ugyanakkor az E és az R közel vannak, pedig ez a második leggyakoribb kombináció.

Egy másik elmélet szerint e billentyűkiosztás oka, hogy meggyorsítsák a Morse-kódok fordítását. Például a szavak elején rendszeresen félreérthető volt, hogy vajon SE vagy Z szerepel-e, ezért ezeket egymás mellé tették.

A harmadik ötlet, hogy Remington jó taktikus volt. Nemcsak gyártotta az írógépeket, de képezte a használóit is. Mivel erre voltak kiképezve, a cégek ilyen billentyűkiosztású írógépeket választottak.

Ezek az alternatívák jöttek

Már maga Sholes is fejleszteni akarta e kiosztást, az utolsó szabadalmat ezzel kapcsolatban egy évvel a halála előtt, 1889-ben nyújtotta be. August Dvorak, a Minnesotai Egyetem professzora saját variációt készített, aminek az volt a lényege, hogy a két kéz közötti munkaterhet jobban elossza. Ezzel sikerült is feltornásznia a percenként legépelhető szavak számát 50-re.

Colemak szintén változtatott a kiosztáson, de semmilyen bizonyíték nem született, hogy ez gyorsabb gépelést tett volna lehetővé.

Az érintőképernyőkre kifejlesztették a KALQ kiosztású billentyűzetet. Az ezt kipróbálók 10 órai gyakorlás után már képesek voltak 37 szót leírni percenként, míg a QWERTY csapat csupán 20-at. Tableten ez jó, 34%-kal gyorsabb gépelést tesz lehetővé, de valószínűtlen, hogy a számítógépeken is váltást eredményezne.

Ez is érdekelhet:

• 31 éve küldték el a világ első SMS-ét. Kitalálod, mi volt benne? – Olvass tovább ITT
• Riasztás: tüzet és áramütést is okozhat, ha ilyen kábellel töltjük a telefonunkat – Részletek EBBEN a cikkünkben