Nicolás Maduro venezuelai elnök egy merész és példátlan lépéseket tett a szomszédos Guyana vitatott Esequibo régiója feletti ellenőrzés megteremtése érdekében. Ez sérti a Nemzetközi Bíróság döntését, és egy esetleges nagyobb kontinentális háború veszélyével fenyeget Dél-Amerikában. Az Esequibo régió Guyana területének kétharmadát teszi ki.
Esequibo hatalmas természeti erőforrások készleteknek ad otthont, beleértve a jelentős arany- és rézlelőhelyeket, valamint a nemrégiben felfedezett kőolajat. Emiatt a terület egy geopolitikai küzdelem középpontjába került. Az Esequibóért folytatott jogi harc egy párizsi székhelyű választottbíróság 1899-es döntésére nyúlik vissza. Itt megállapították, hogy a terület Guyanához tartozik, amely akkoriban Brit Guyana néven volt ismert, természetesen brit fennhatóság alatt. Venezuela régóta vitatja ezt a döntést, azzal érvelve, hogy a tárgyalások hibásak voltak, mivel az ország kormánya nem volt jelen a tárgyalásokon. A tárgyalásokon Venezuelát az Egyesült Államok képviselte. Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Bíróság nemrég utasította Madurót, hogy ne próbálja megváltoztatni a régió státuszát, Venezuela vasárnap szuverenitási népszavazást tartott. A szavazás során a szavazók 95 százaléka állítólag támogatta a terület annektálását — írja a Foreign Policy.
Esequibo stratégiai jelentősége a hatalmas ásványkincs tartalékaiban rejlik, de az egyik legfontosabb a Guyana partjainál nemrégiben felfedezett jelentős olajkészletek. Ez a felfedezés elősegítette Guyana jelentős gazdasági növekedését, ahogy az a Külpologika elemzéséből is kiderül. A potenciális gazdasági fellendülés felerősítette Venezuela vágyát a terület megszerzésére, annak reményében, hogy Esequibo ellenőrzése hozzáférést biztosítana a jövedelmező tengeri olajforrásokhoz.
Megkérdőjelezhető népszavazás
A népszavazás eredménye, bár erősen kritizálták és vitatták, felbátorította Madurót. Az elnök tömeges letartóztatásokat rendelt el az annektálást ellenzők körében. A regionális erők Guyana védelmére keltek, az amerikai hadsereg pedig támogatása jeléül repülési gyakorlatot tartott Guyanával közösen. Latin-Amerika most azzal a fenyegető veszéllyel néz szembe, hogy több mint 75 év elteltével kitörhet az első nagyobb kontinentális háború.
Maduro motivációi az Esequibo elleni küzdelemmel kapcsolatban összetettek. Venezuela, amely egykor jelentős olajtermelő ország volt, most gazdasági kihívásokkal, hiperinflációval és a kormány alacsony támogatottságával néz szembe. Az Esequibo feletti ellenőrzés megszerzésével Maduro célja, hogy növelje az Egyesült Szocialista Párt támogatottságát, biztosítsa az értékes olajforrásokhoz való hozzáférést, és elterelje a figyelmet a belpolitikai nehézségekről. Egy ilyen lépés azonban veszélyeztetheti az Nemzetközi Bíróság hitelességét és fokozhatja a feszültséget a régióban.
A válság kibontakozásával egyidejűleg Guyana magas készültségbe helyezte védelmi erőit, és nemzetközi beavatkozást kér az ENSZ Biztonsági Tanácsától és a Nemzetközi Bíróságtól. Brazília növelte katonai jelenlétét a vitatott határ közelében, és az Egyesült Államok katonai gyakorlatokat tartott Guyanával, hogy demonstrálja elkötelezettségét. Az államközi háború lehetőségét a regionális vezetők is felismerték, és tudják, hogy a helyzet enyhítésére multilaterális béketeremtő erőre van szükség.
Bár Maduro kezdetben megígérte, hogy nem támadja meg Guyanát, a feszültségek fokozódása és az ExxonMobil elleni vádak bizonytalan helyzetet teremtettek. A nemzetközi közösség figyeli, ahogy Dél-Amerika a béke és a konfliktus közötti kényes egyensúlyt keresi, miközben Esequibo sorsa függőben van, és az egész régióra nézve messzemenő következményekkel járhat.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
