Így számoltak be a Római Birodalom történetírói az újonnan felfedezett helyekről

Csatajelenet egy római hadsereggel, amely egy nagy várost ostromol. Juan de la Corte (1597-1660) festménye.

Ha igazán le akarjuk nyűgözni a családot, barátokat és követőket a következő külföldi úttal, mindenképp fontoljunk meg egy thule-i utat. De hol is van ez a Thule nevű hely pontosan, és mi is ez egyáltalán? Lehet Izland vagy Grönland az észak-skóciai Orkney-szigetcsoporton belül. De lehet az észtországi Saaremaa szigete, vagy akár a norvég Smøla szigete.

Ahhoz, hogy magunk is megértsük a sokat mitologizált Thule helyét, vagy akár a jelentését, nem az interneten találjuk a választ, és nem is a modern, hanem az ókori, de legalábbis a középkori forrásokhoz kell visszanyúlnunk. A cikk végén találjató videó ezzel a módszerrel nem csak Thuléról, hanem a világ minden szegletéről gyűjtött feljegyzéseket, ahova a Római Birodalom valaha is betette a lábát.

Az ókori emberiség nagy része számára az “ismert világ” többé-kevésbé a Római Birodalom területének szinonimája volt, írja az Open Culture. A hatalmas birodalom kalandorainak, kereskedőinek és katonáinak erőfeszítései révén idővel magától minden irányban egyre csak bővült az ‘ismert világ’.

A Római Birodalom határai jelentették az ismert világ végét

A “Karthágón túli” expedíciókról szóló beszámolók az antik történetírók, az alexandriai Appianosz, Polübiosz és a nicomédiai Arrianus szavaira támaszkodnak. A Tömjénút római üldözéséről szóló beszámoló a görög polihisztor Sztrabónt és Jakab Király Bibliáját is bevonja. Az olyan távoli helyekről, mint a Nílus forrása és Germánia erdejei, az idősebb Plinius és Augustus római császár mesélnek az utókornak.

Akárhogy is határozzuk meg, Róma soha nem jelentette az egész világot, de még csak a civilizált világ egészét sem. De egyetlen korábbi civilizáció sem tett ilyen következetes erőfeszítéseket arra, hogy határait kifelé tolja, elérve a fantasztikusnak tűnő vadállatok, kifürkészhetetlen tájak és lakhatatlan éghajlatú távoli birodalmakat.

Talán helyesen képzeljük azt, hogy éppen az ilyen helyeket (vagy legalábbis a rómaiak felfogását) szimbolizálta legjobban Thule, bár hogy Plutarkhosz, Iosephus vagy Tacitus leírásának hiszünk, az már csak rajtunk múlik.