Itt a tudományos magyarázat Mózes csodatételére

Egy új tanulmány szerint az, hogy Mózes kettéválasztotta a Vörös-tengert, hogy az izraeliták elmenekülhessenek az egyiptomiak elől, talán mégsem csoda volt, hanem egy könnyen megmagyarázható időjárási jelenség.

A Vörös-tenger kettéválasztása a Biblia Ószövetségében, a Kivonulás könyvében szerepel. Ez volt a pillanat, amikor Mózes a Biblia szerint csodát tett, hogy az izraeliták elmenekülhessenek a fáraó emberei elől, akik üldözőbe vették őket.

A Leicesteri Egyetem Biológiai Tudományok Kara szerint azonban négy természeti esemény is történt akkoriban, amely magyarázatot adhat a terület kiszáradására. Rebekah Garratt és Rikesh Kunverji hallgatók azt állítják, hogy a negatív hullámok, a keleti szelek, az vihardagályok és a Rossby-hullámok okozhatták a víz elég nagy mértékű feltámadását ahhoz, hogy az emberek gyalogosan átkelhessenek a tengeren – számol be a Daily Mail.

A Journal of Interdisciplinary Topics című folyóiratban írták: „Annak vizsgálata, hogy milyen módszerekkel vonulhattak vissza a vizek, lehetővé téve Mózes számára a biztonságos átkelést, függhet a ’tökéletes’ körülményektől, de fizikailag így is lehetséges események.”

„A meteorológiai jelenségek köztudottan kiszámíthatatlanok, és kaotikus eseményláncokhoz vezethetnek, melyek szélsőséges jelenségeket eredményezhetnek, amelyeket a járókelők a ’tenger szétválasztásának’ tekinthettek. Akár Isten csodálatos cselekedete, akár az ebben az írásban tárgyalt valószínűtlen, véletlenszerű jelenségek valamelyike miatt, a víz ’kettéválásának’ esélye nem nulla.”

A magyarázatot a ’szélnyugvás’ nevű jelenség adhatja, amely során az erős és tartós szél képes csökkenteni a vízszintet egy területen, miközben a széllel szemben a víz felgyülemlik. A csapat szerint a szélsebességnek jelentősnek kell lennie ahhoz, hogy a vízoszlopokat hosszabb ideig távol tartsa egymástól.

Van azonban egy másik lehetőség is, miszerint a szokásosnál erősebb tavaszi árapály és a szeles időjárás lehetővé tette, hogy a vízszint annyira lecsökkenjen, hogy egy kiszáradó terület alakuljon ki, amelyen Mózes és az izraeliták átkelhettek volna. A Szuezi-öböl lett volna a legjobb hely Mózes számára az átkelésre, mivel ismert a nagy árapály-ingadozásról.

A kutatócsoport szerint „az árapály-rezonancia akkor következik be, amikor egy hirtelen, váratlan külső behatás – például szélsőséges szél – gerjeszti a Vörös-tenger egy helyi régiójának egyik rezonancia-módusát, ami sokkal szélsőségesebb apályhoz vezet, és a tengerfenék nagyobb területeit tárja fel”. Ez az a jelenség, amely a feltételezések szerint lehetővé tette Napóleonnak és hadseregének, hogy 1789-ben átkeljen a Vörös-tengeren.

A tanulmány azt is leírja, hogy a Rossby-hullám nevű természeti jelenség is szolgálhat magyarázatként. A Rossby-hullámok forgó folyadékokban fordulnak elő, és a bolygó forgása miatt jelennek meg az óceánokban. A tanulmány szerint „ezek miatt a szokásosnál magasabb az árapály.

A hullámok hatalmas mennyiségű vizet mozgatnak meg, ami azt jelenti, hogy valószínűleg ugyanez történt a Vörös-tengeren is, emiatt pedig a dagály szokatlanul nagy mértékben visszahúzódott. Így az izraeliták számára a sekély vízen való átkelés már nem okozott problémát.

Érdemes elolvasni:

• Van egy tenger a Földön, amelynek egy partja sincs
• Rengeteg titkot rejteget ez a 350 éve elsüllyedt spanyol kincses gálya