Ősi csillagtérképet találtak Olaszországban, ami szupernóva-robbanást ábrázolhat

A Castelliere di Rupinpiccolo egy ősi földvár, amely Olaszországban, Trieszt tartományban található. A hely egy erődített településnek adott otthont, amely a középső bronzkorban alakult ki. A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a vaskorban is aktív volt, amíg a helyszínt a Kr. u. 5. század körül el nem hagyták.

Az Olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet (INAF) sajtóközleménye szerint nemrégiben két, 50 centiméter átmérőjű, kör alakú követ fedeztek fel a földvár bejáratánál, számolt be a Heritage Daily.

Paolo Molaro, az INAF munkatársa, valamint a velencei Ca’ Foscari Egyetem és az ICTP kutatói szerint az egyik kő a Napot ábrázolja, míg a másik egy faragott égi térkép, amelyet a Kr. e. 4. századra datálnak.

A kövekről a német Astronomische Nachrichten című folyóiratban jelent meg egy tanulmány, amelyben a szerzők megállapították, hogy az égi térkép a Rupinpiccolo feletti égboltot ábrázolja mintegy 2500 évvel ezelőttről, így a felfedezés az egyik legrégebbi ismert, Olaszországban talált csillagtérkép.

Ősi csillagtérkép Olaszországból, ami egy fekete lyukhoz is elvezethet

A kutatócsoport 29 vésetet azonosított a kövön, amelyek pontosan megfelelnek a Skorpió, az Orion, a Fiastyúk és a Cassiopeia csillagképeknek. A jelek szöge alapján a kutatók szerint a véseteket valószínűleg ugyanaz az egyén készítette kalapács és egy kezdetleges fémvéső segítségével.

A kőbe vésett, Theta Scorpii néven azonosított csillag a Castelliere di Rupinpiccolóban a horizonton elfoglalt alacsony pozíciója miatt eltűnt a látóhatárról. A kutatók azonban az éjszakai égboltot szimuláló Stellarium program segítségével felfedezték, hogy ez a csillag Kr. e. 400 körül megfigyelhető volt az ősi domborműből.

A 29. véset azért különösen érdekes, mert nem mutat összefüggést az égi modellekkel. Ehelyett a tanulmány szerzői azt gyanítják, hogy valójában egy szupernóva ábrázolása lehet. Egy olyan átmeneti jelenségé, amely abban az időben napokra vagy hónapokra hirtelen jelent meg az éjszakai égbolton, majd elhalványult és eltűnt.

Ha ez valóban így van, a kutatók azt javasolják, hogy a 29. metszettel korrelálva az éjszakai égbolton lévő fókuszpontot követve ez potenciálisan felfedhet egy fekete lyukat, amelyet a szupernóva-robbanás hagyott maga után.

Képünk illusztráció. Az ásatásról készült képek a Heritage Daily linkjén tekinthetők meg.

Érdemes elolvasni:

• Így ünnepelte a középkor embere a karácsonyt
• A háború, ahova 80-an mentek, de 81-en jöttek vissza