Ha hirtelen szűnne meg, akkor beláthatatlan katasztrófa, de azért elmondjuk, hogy miként tudnád ezt is túlélni. Ha szépen lassan szűnne meg, akkor egy kicsit jobb a helyzet, legalább is fel tudunk rá készülni. De van erre egyáltalán esély?
Hirtelen halál
A Science Alert érdekes eszmefuttatást közölt azzal kapcsolatban, hogy mi történne, ha hirtelen vagy szépen lassan megszűnne a Föld tengely körüli forgása. Mint ismert, Földünk nem csupán a Nap körül kering (ami az évszakok váltakozását eredményezi a mérsékelt égövben), hanem a saját, ferde tengelye körül is. Ennek következménye a nappal és az éjszaka szabályos váltakozása, legalább is a sarkok kivételével.
De mi történne, ha ez utóbbi nem volna többé? Amit biztosan tudunk, hogy az Egyenlítőnél a Föld 1674 km/h-s sebességgel forog a saját tengelye körül. A sarkok felé távolodva ez lecsökken, a sarkokon pedig nullává válik.
Ha ez hirtelen megállna, akkor mondjuk az Egyenlítőnél – a testek tehetetlenségéből kifolyólag – hirtelen mindenki (fa, tenger, ember, épület) 1674 km/h-val száguldana “le a Föld felszínéről” keleti irányba, azaz repülne a levegőbe. Nem volna túl kellemes élmény, valószínűleg a teljes ismert világ elpusztulna azon nyomban.
Ennek oka, hogy minden földi anyag jól bírja a fentről érkező erőhatásokat, ám az oldalirányú erőkkel szemben tehetetlen. A felhőkarcolóinkat – a példa kedvéért – nem úgy építettük, hogy oldalról érkező nagy erőhatásokkal szembeszálljon (persze “apróbbakkal”, mint egy cunami igen), hanem arra, hogy kibírja a fenti emeletek nyomását.
Ugyanakkor a sarkvidékeken ekkor sem éreznénk magunkat kényelmetlenül, legfeljebb felbotlanánk a Föld forgásának megállása után (mint amikor a mozgólépcső hirtelen megáll). Ehhez viszont a 89,9 szélességi körön, tehát majdnem a sarkokon vagy azoktól 10-12 kilométerre kellene tartózkodnunk, amit nem sokan tudnánk megtenni.
A lassú megállás sem sokkal jobb
És mi van akkor, ha szép lassan áll meg a Föld? Nos, ez egy kellemesebb forgatókönyv, bár sok reménnyel ez sem kecsegtet. Ez esetben mindenki túlélne, legalább is egy ideig.
Ha megvalósul a teljes megállás, akkor a Föld egyik oldala napos, másik sötét maradna hosszú időre. A nappal és az éjszaka csak a Föld Nap körüli keringése miatt váltakozna, tehát 6 hónapig tartana az éjszaka és a nappal is mindenhol. Napos félévünk alatt minden elpárologna, a sötét idején pedig minden megfagyna.
Nagyjából egy évig bírnánk tehát, de többségünk addig sem. A nagyon szerencsések nomádokként követhetnék a napos oldalt északon, bár élelem itt sem volna. Arról már nem is beszélve, hogy a földi időjárás alaposan megváltozna, a tomboló viharoknak semmi sem szabhatna gátat.
Jelenleg ugyanis az alap a következő: felszáll a meleg levegő az Egyenlítőnél (itt van ugye a legmelegebb) és leereszkedik a sarkok irányába, ahol lehűl. Fél év nappal és éjszaka során ez teljesen megváltozna, óriási viharok érkeznének a napos oldal felől a sötét oldal irányába.
Megállhat a Föld?
Elméletileg igen. A Hold gravitációja ugyanis minden 100 évben 2,3 ms-mal lassítja a Föld tengely körüli forgását. Ám Joseph Levy, a Colgate Egyetem tanára szerint a Föld megállításának kevés a valószínűsége, mert a Holdnál sokkal nagyobb anyabolygónk.
Levy szerint ha a Föld forgási energiáját használná az emberiség energiaszükségletének kielégítésére – bár azt nem mondta, hogy hogyan – akkor is 1 millió évbe telne, hogy teljesen megállítsuk a Földet. Egy teljes kataklizma persze ezt is megtehetné, de abban az esetben nekünk mindegy volna már.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
