Mi történne, ha megszűnne a Föld tengely körüli forgása? És van erre esély?

Ha hirtelen szűnne meg, akkor beláthatatlan katasztrófa, de azért elmondjuk, hogy miként tudnád ezt is túlélni. Ha szépen lassan szűnne meg, akkor egy kicsit jobb a helyzet, legalább is fel tudunk rá készülni. De van erre egyáltalán esély?

Hirtelen halál

A Science Alert érdekes eszmefuttatást közölt azzal kapcsolatban, hogy mi történne, ha hirtelen vagy szépen lassan megszűnne a Föld tengely körüli forgása. Mint ismert, Földünk nem csupán a Nap körül kering (ami az évszakok váltakozását eredményezi a mérsékelt égövben), hanem a saját, ferde tengelye körül is. Ennek következménye a nappal és az éjszaka szabályos váltakozása, legalább is a sarkok kivételével.

De mi történne, ha ez utóbbi nem volna többé? Amit biztosan tudunk, hogy az Egyenlítőnél a Föld 1674 km/h-s sebességgel forog a saját tengelye körül. A sarkok felé távolodva ez lecsökken, a sarkokon pedig nullává válik.

Ha ez hirtelen megállna, akkor mondjuk az Egyenlítőnél – a testek tehetetlenségéből kifolyólag – hirtelen mindenki (fa, tenger, ember, épület) 1674 km/h-val száguldana “le a Föld felszínéről” keleti irányba, azaz repülne a levegőbe. Nem volna túl kellemes élmény, valószínűleg a teljes ismert világ elpusztulna azon nyomban.

Ennek oka, hogy minden földi anyag jól bírja a fentről érkező erőhatásokat, ám az oldalirányú erőkkel szemben tehetetlen. A felhőkarcolóinkat – a példa kedvéért – nem úgy építettük, hogy oldalról érkező nagy erőhatásokkal szembeszálljon (persze “apróbbakkal”, mint egy cunami igen), hanem arra, hogy kibírja a fenti emeletek nyomását.

Ugyanakkor a sarkvidékeken ekkor sem éreznénk magunkat kényelmetlenül, legfeljebb felbotlanánk a Föld forgásának megállása után (mint amikor a mozgólépcső hirtelen megáll). Ehhez viszont a 89,9 szélességi körön, tehát majdnem a sarkokon vagy azoktól 10-12 kilométerre kellene tartózkodnunk, amit nem sokan tudnánk megtenni.

A lassú megállás sem sokkal jobb

És mi van akkor, ha szép lassan áll meg a Föld? Nos, ez egy kellemesebb forgatókönyv, bár sok reménnyel ez sem kecsegtet. Ez esetben mindenki túlélne, legalább is egy ideig.

Ha megvalósul a teljes megállás, akkor a Föld egyik oldala napos, másik sötét maradna hosszú időre. A nappal és az éjszaka csak a Föld Nap körüli keringése miatt váltakozna, tehát 6 hónapig tartana az éjszaka és a nappal is mindenhol. Napos félévünk alatt minden elpárologna, a sötét idején pedig minden megfagyna.

Nagyjából egy évig bírnánk tehát, de többségünk addig sem. A nagyon szerencsések nomádokként követhetnék a napos oldalt északon, bár élelem itt sem volna. Arról már nem is beszélve, hogy a földi időjárás alaposan megváltozna, a tomboló viharoknak semmi sem szabhatna gátat.

Jelenleg ugyanis az alap a következő: felszáll a meleg levegő az Egyenlítőnél (itt van ugye a legmelegebb) és leereszkedik a sarkok irányába, ahol lehűl. Fél év nappal és éjszaka során ez teljesen megváltozna, óriási viharok érkeznének a napos oldal felől a sötét oldal irányába.

Megállhat a Föld?

Elméletileg igen. A Hold gravitációja ugyanis minden 100 évben 2,3 ms-mal lassítja a Föld tengely körüli forgását. Ám Joseph Levy, a Colgate Egyetem tanára szerint a Föld megállításának kevés a valószínűsége, mert a Holdnál sokkal nagyobb anyabolygónk.

Levy szerint ha a Föld forgási energiáját használná az emberiség energiaszükségletének kielégítésére – bár azt nem mondta, hogy hogyan – akkor is 1 millió évbe telne, hogy teljesen megállítsuk a Földet. Egy teljes kataklizma persze ezt is megtehetné, de abban az esetben nekünk mindegy volna már.

Ez is érdekelhet:

• Csillagászok szeizmikus hullámokat észleltek egy ősi galaxisban
• Nem is sejtenéd, de a Holdnak köszönhetjük az életünket – Erről ITT olvashatsz többet