Óvakodj a Yule-macskától, ha karácsonykor Izlandon jársz!
Izlandon nem virgácsot kapnak a gyerekek, ha rosszul viselkednek. Helyette a Yule-macska, izlandi nevén Jólakötturinn járja karácsony este a vidéket, megtámadja és megeszi azokat a kölyköket, akik nem viselnek legalább egy új ruhadarabot.
A történetet az Atlas Obscura mutatta be: a Yule macska egyfajta megvesztegetés a gyerekek számára.
Csak annak a gyereknek nem kell tartani a ház méretű macskától, aki legalább egy új ruhadarabot visel. Ha jó gyerekek voltak, a szüleiktől biztosan kapnak egy új pulcsit vagy egy pár zoknit karácsonyra, így védelmet élveznek. Viszont, ha nem…
Elsőre bizonyára abszurd, hogyan kapcsolódhat a közel négy méter magas, vérszomjas macska gondolata a karácsonyi jókedvhez. De nem Izlandon. Felmérések alapján itt a lakosok egyharmada hisz a rejtőködő emberekben, és egy egész iskola foglalkozik a manók tanulmányozásával.
Az izlandi mondavilágban számtalan emberi és állati szörnnyel találkozhatunk.
Az egyik legismertebb közülük Grýla, aki állítólag egyszerre képes megfőzni az önfejű gyermekeket és parancsolni a gonosz szellemeknek. A leírása változó, de kivétel nélkül rémisztő, legyen szó a három fejről, a 15 farokról vagy a kecskeszarvakról. Valamikor azután, hogy Grýla megszülte fiait, a bűnöző Yule-fivéreket, az óriásnőnek lett egy háziállata: a Yule-macska.
A macska történetét Jóhannes úr Kötlum írta le 1932-ben „Jólin koma” című karácsonyi verseskötetében. A könyv „Jólakötturinn” című verse az Atlas Obscura szabad fordításában így jellemzi a lényt: „ha kint meghallották a nyávogását/ mindenki azonnal boldogtalan volt/ Mindenki tudta, hogy emberekre vadászik/ és nem akar egeret”. A vers megemlíti az új ruhák adta mentsvárat is: „A kisgyerekek rózsásan és büszkén álltak új ruháikba öltözve/ mert mindenki, akinek volt valami új ruhája, távol maradt a macska markától”.
A macskák Izlandon elsőosztályú mitikus lények.
„A mondáinkban mindenféle szörnyek vannak, és némelyikük macskával kapcsolatos” – mondja Stefán Smári Ásmundarson, izlandi történész. A Yule-macskát a kelta legendákban szereplő Macska-Síth nevű lényhez hasonlította. Egyes kutatók szerint a kelták már a vikingek előtt is jártak Izlandon, és valószínűleg magukkal hozták a Macska-Síth-ről szóló meséket. Ezek a lények állítólag csapdába ejtik az emberi lelkeket, amikor azok megpróbálnak átmenni a holtak világába.
A Macska-Síth valójában állatbőrbe bújt boszorkány, és Izlandon kevesen voltak boszorkányosabbak a Grýlánál. A mondákban a boszorkányok fekete macskának álcázták magukat, hogy éjjelente az árnyékban rejtőzve járkálhassanak, hasonlóan a fondorlatos, fekete szőrű Yule macskához.
A kereszténység sokat ártott a macskák hírnevének. A macskákat kihagyták a Bibliából, és a középkorra elválaszthatatlanul összekapcsolódtak a pogánysággal, a boszorkánysággal és az ördöggel.
Helga Vollertsen, az Izlandi Nemzeti Múzeum etnológiai kurátora szerint Izlandon a pogány szokások megtartása miatt kötődnek a macskák mégis a karácsonyhoz. „Sok pogány rituálét úgymond lefordítottak a kereszténységre, ezek a társadalom és a folklór részei maradtak. A karácsony dátumát a pogány téli napforduló ünnepe köré helyezték, és így a karácsony átvett sok régi, a téli napfordulóhoz kapcsolódó hagyományt.”
Azt nem tudni, mikor jelent meg a Jólakötturinn az izlandi mondakörben, de a miértet feltételezhetjük.
Miért védi meg a gyerekeket egy hatalmas, vérszomjas macskától egy kötött pulcsi? Vollersten szerint egyszerűen így próbálták növelni a dolgozók produktivitását.
Elmondása szerint a sötét téli hónapokban a gazdaságok fő tevékenysége a gyapjúval feldolgozása volt. Az emberek szegények voltak, nem engedhették meg maguknak, hogy lustálkodjanak, ezért úgy véli, a Yule-macskájáról szóló történetek arra ösztönözték az embereket, hogy keményebben dolgozzanak.”
„Nem hiszem, hogy ma már van félelem” – mondja Vollertsen. „Ez csak egy aranyos karácsonyi történet. A múzeumban a kisgyerekek néha félnek Grýla klánjától. De ez egy szórakoztató ijesztgetés, kicsit olyan, mint a Halloween vagy a szellemház meglátogatása egy vidámparkban.”
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Túrázz a levelek színkavalkádjában: őszi kirándulási tippek – Spinanga
A Nagyszebeni kézirat a 16. században íródott, és rakétákról is értekeznek benne
A kutatók szerint ha valaha is intelligens élet jeleire bukkanunk, valószínűleg mind kihaltak
Ukrajna 2025 első felében Franciaországtól is kap vadászgépeket
Feltörtek egy 2 milliárd éves kőzetet, és életet találtak benne
Luxemburgi Erzsébet, a királyné aki királynő akart lenni