Az egyik legizgalmasabb kérdés, ami a rendszerváltás környékén és azóta is sokakat foglalkoztat, az a következő: Tároltak-e atomfegyvereket az országban, és ha igen, hol és milyen típusúakat? A válasz egy titkos szovjet létesítményben rejlik, amelyet a helyiek Kis-Moszkvaként emlegetnek. Bár rakétasilók nem voltak nálunk, ettől még tároltak nálunk is nukleáris fegyvereket.
Az 1960-as évek közepére a Szovjetunió vezetése felismerte, hogy a hidegháborús konfliktusok esetén szükség lesz olyan tárolókra, ahol a katonai egységek atomtölteteiket biztonságosan tárolhatják. A szovjet hadvezetés úgy döntött, hogy ilyen tárolókat hoz létre a Varsói Szerződés országaiban, beleértve Magyarországot is. Legendák és találgatások ellenére a Magyar Néphadsereg sosem rendelkezett saját atomfegyverzettel, mindig is a Szovjetuniótól kapta volna ezeket meg szükség esetén.
A Kis-Moszkva, ahogyan a helyiek emlegetik, az 16205-ös postafiókszámon elrejtett szovjet titkos katonai létesítmény volt. Ez volt a Szovjetunió egyik legzártabb bázisa Magyarországon. A területen különféle létfenntartó egységek, mint orvosi rendelő, bolt, óvoda és iskola működtek, és a bent szolgáló katonák számára szinte minden biztosítva volt.
Atomfegyverek Magyarországon
Kis-Moszkva legerősebb láncszemei a K1 és K2 tárolókomplexumok voltak. Ezek a többszintes bunkerek a föld alá voltak mélyítve, és légmentesen zárhatók voltak, akár atomtámadást is kibírva. A jelenlegi ismeretek alapján a tárolókban körülbelül 112 gördíthető atomfejtárolót helyezhettek el. A pontos típusok és számok mindmáig ismeretlenek maradnak.
A szovjetek kivonulása előtt, valószínűleg 1989 végén vagy 1990 elején, titokban elszállították az atomfegyvereket Magyarországról. A rendszerváltás után a magyar hadsereg a tapolcai dandárt átszervezték, és a Varsói Szerződés megszűnése után az ott tárolt rakétatechnológiát 1991-ben kivonták és 1995-ben megsemmisítették.
Az utolsó szovjet katona 1990. március 28-án hagyta el a területet, és azóta is Kis-Moszkva lényegében egy elhagyott mini-Szovjetúnió maradt. Az épületek és berendezések a helyükön maradtak, és a terület elérhetetlen maradt a nyilvánosság számára.
Kis-Moszkva emléket állít az egykori szovjet katonai jelenlétnek Magyarországon. Egy letűnt kor kísérteties emléke a Bakonyban, ahol örökre megállt az idő.
Kis-Moszkva gyakorlatilag egy zárt államként működött. Nem csak a létszükségletek voltak biztosítva a 35 hektáros területen. Természetesen a területre semmilyen külső személy nem léphetett be. A bolton és orvosi rendelőn kívül természetesen volt mozi, óvoda, étterem, sportpályák, és minden egyéb, ami egy normális élethez szükséges. Itt bent rubellel fizettek — írja Az Elfeledett Légierő.
A terület Nagyvázsony, Tóvázsony, Úrkút és Szentgál közötti elterülő részen helyezkedik el. A terület kiépítésére azért volt szükség, mert a szovjetek számára világossá vált már elég korán, hogy Ukrajna területéről nem tudnák időben elszállítani a fegyvereket oda, ahol szükség van rájuk.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
