Valami a dinoszauruszok óta nő az óceánban, és kétszer akkora, mint Magyarország
Szakértők kimutatták, hogy a Fidzsi-szigetek közelében a tengerfenéken a dinoszauruszok kora óta egy olyan szuperstruktúra nő, amely több mint kétszer akkora, mint Magyarország.
A tudósoknak mostanra sikerült összerakniuk egy hatalmas csendes-óceáni fennsík, a Melanéziai Határ-fennsík eredetét, és története sokkal összetettebb, mint azt először gondolták.
A Csendes-óceánban található víz alatti fennsík a kréta időszakban (145-66 millió évvel ezelőtt) bekövetkezett vulkánkitöréseknek köszönhetően kezdett kialakulni. Ebben az időszakban a legismertebb dinoszauruszfajok, például a Tyrannosaurus és a Triceratops járták a bolygót.
A Salamon-szigetektől keletre található, és egy új tanulmányban bemutatott bizonyítékok arra utalnak, hogy a vulkanizmus négy különálló impulzusának köszönhetően alakult ki.
Az Earth and Planetary Science Letters című folyóiratban közzétett kutatásból kiderül, hogy a vulkanizmusnak különböző gyökerei voltak, amelyek hozzájárultak a Melanéziai Határ-fennsík kialakulásához, amely a mai napig növekszik.
A tanulmány vezető szerzője Kevin Konrad, a Nevadai Egyetem geotudósa. Elmagyarázta, hogy a víz alatti vulkanikus jellegzetességek gyakran kevéssé ismertek. Egyes esetekben az ilyen szuperstruktúrák egyetlen nagy magmaömléssel alakultak ki, míg mások hosszú idő alatt, több vulkanikus eseményből keletkeztek.
Konrad elmondta a Live Science-nek, hogy “a Csendes-óceán medencéjében vannak olyan részek, ahonnan a tudósok csak egyetlen mintával rendelkeznek, és ez egy nagyon nagy, masszív, egyszeri eseménynek tűnik. Néha, amikor részletes mintát veszünk ezekből, rájövünk, hogy valójában több tízmillió év alatt több impulzus során jöttek létre, és nem lesz jelentős környezeti hatásuk.”
A kiterjedt kutatásoknak köszönhetően, amelyeket a szakértők 2013-ban egy öthetes küldetés során végezhettek el, megtudták, hogy valószínűleg 120 millió évvel ezelőtt kezdett a fennsík kialakulása.
Érdemes elolvasni:
