Hatalmas csóvával rendelkező bolygót találtak

Csillagászok egy 160 fényévre lévő csillag körül keringő titokzatos exobolygót fedeztek fel, amelynek feltűnő módon 560 ezer kilométer hosszú, héliumgázból álló csóvája van.

A WASP-69b névre keresztelt bolygó jóval kisebb sűrűségű, mint a Jupiter, és 3,9 napba telik megkerülni a csillagát. Közelségének köszönhetően felszíne 9700 Celsius-fokos, ezért kapta ez és a hozzá hasonló többi bolygó a forró Jupiter jelzőt, írja a Futurism.

Most pedig a Föld és a Hold közötti távolság másfélszeresét kitevő szokatlan csóvája felkeltette a csillagászok figyelmét.

“A legtöbb forró Jupiter ilyen módon veszít tömeget, de nem mindegyiknek van csóvája” – mesélte a New York Timesnak Dakotah Tyler, a Kaliforniai Egyetem asztrofizikus doktorandusza, a The Astrophysical Journal című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

Ritkán húz egy bolygó csóvát maga után

“A csóva csak akkor alakulhat ki, ha erős csillagszél alakítja és formálja át, alapvetően úgy, mint egy üstökös” – utalt a bolygó csillagából kilépő töltött részecskékre.

Tyler és kollégái a hawaii Keck Obszervatórium megfigyelései alapján megerősítették a korábbi gyanút, hogy a WASP-69B-nek héliumcsóvája lehet.

A csillagászok a csillaguk körül hasonlóan szoros pályán keringő, Neptunusz méretű objektumok feltűnő hiánya mögé is próbáltak rájönni. Az egyik lehetőség az, hogy ezek a sokkal kisebb objektumok nem képesek túlélni, és az anya-csillagukból érkező sugárzás megsüti őket.

A forró Jupiterek azonban a jelek szerint elég nagyok ahhoz – a Jupiter átmérője majdnem háromszorosa a Neptunuszénak –, hogy ellenálljanak ennek a csillagszélnek, és a Neptunusz méretű objektumokhoz képest sokkal tovább képesek megtartani légkörüket.

A kutatócsoport számításai szerint a WASP-69b másodpercenként 200 ezer tonna tömeget veszíthet. Bár ez soknak tűnhet, képesnek kell lennie arra, hogy megőrizze légkörét a szülőcsillaga teljes élettartama alatt.

Röviden, bár a forrongó bolygó nem a következő nyaralási célpontunk, a csillagászok fontos betekintést nyerhetnek vele az exobolygók fejlődésébe.

Érdemes elolvasni:

• Ez a furcsa galaxis valójában kettő, és épp most ütköznek össze
• Miért vörösek a hajnalok és a naplementék, miközben a Nap kékessárga?