Csepreg városa sosem heverte ki a protestánsok 1621-es lemészárlását

A harmincéves háború Európa-szerte súlyos pusztítást okozott, különösen a német területek sínylették meg a katolikus és a protestáns fejedelmek összecsapását. A háború azonban nem kerülte el Magyarországot sem. Bethlen Gábor a protestáns hatalmak szövetségesének számított, és időről időre hadjáratot vezetett a katolikusok vezetője, a Habsburg-uralkodó ellen. Manapság már kevésbé ismert történet, hogy a magyarországi összecsapásoknak is akadtak súlyos pillanatai. Ezek közé tartozik Csepreg 1621-es feldúlása, amikor a császári csapatok kifosztották a város, lemészárolva az ottani protestáns kollégium diákjait.

A protestánssá vált város

Csepreg növekedése már az Árpád-kor alatt elkezdődött. Az Anjouk alatt királyi várossá vált, viszont Luxemburgi Zsigmond eladományozta Kanizsai János esztergomi érseknek. A királyi városi státuszát ugyan ezzel elvesztette, de jelentős mezőváros maradt. 1532-ig birtokolta a Kanizsai család, utána viszont a Nádasdyak kezére került. A város növekedésével két rész alakult ki, egy alsóváros és egy felsőváros, előbb utóbbit, majd később a másik városrészt is erődítés vette körbe. A két városrész külön plébániatemplommal rendelkezett.

Nádasdy Tamás, a család feje a protestáns tanokat támogatta, így amikor Csepreg az övé lett, a város is hamarosan protestáns lett. Amikor a török haderő Kőszeget ostromolta, Csepreg azért kerülhette el a pusztítást, mert Nádasdy akkor éppen Szapolyai János pártján állt. A város fejlődése ezzel együtt töretlen maradt, többször gyűlésezett itt a vármegyei közgyűlés, sőt 1591-ben itt mondták ki a nyugat-magyarországi evangélikus és református felekezetek elválását.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjáratai (HUN-REN BTK TTI)

Csepreg az evangélikus tanokat követte. Nádasdy Tamás 1557-ben alapította a kollégiumát, amelynek rektorai közül többen tanultak Wittenbergben. Az egyik leghíresebb diákja Sopron történetének egyik kiemelkedő polgármestere, Lackner Kristóf volt. A város a török időszak ellenére gyarapodni tudott, a kirobbanó harmincéves háború azonban véget vetett ennek az időszaknak.

Csepreg feldúlása

Bethlen Gábor a harmincéves háborúban csatlakozott a cseh rendekhez, akik fellázadtak a Habsburgok ellen. A kezdeti sikerek után csapatai egészen Bécsig hatoltak.  A csehek fehérhegyi veresége azonban ingataggá tette a helyzetét és vissza kellett vonulnia. A nyugat-magyarországi nagybirtokosok, így Batthyány Ferenc Sopron vármegyei főispán és Nádasdy Pál Vas vármegyei főispán számítottak a császáriak támadására és megpróbáltak felkészülni. A vármegyei katonasággal, valamint a két megyében elrendelt nemesi felkelés frissen toborzott csapataival védekeztek. A toborzott erők egy része Csepreg városában állomásozott.

A császáriak által 800 főre becsült fegyveres erő ellen mintegy 2000 főnyi, jól felszerelt katonaság érkezett Raimbold Collalto vezetésével. A csapatot lengyel zsoldosok erősítették. A támadók 1621. január 9-én hajnalban érkeztek. Előző nap a védők egy része Rohoncra vonult, hogy az ottani fosztogatást megelőzze, így meggyengült védelemmel találták szembe magukat a támadók. Sopron felül színleg megtámadták a várost, ám valójában egy másik oldalon hatoltak be Csepreg alsóvárosába, elűzve a gyenge védelmet. A lakosság terrorizálása már ekkor megkezdődött, a katonák az elrejtett értékeiket kínzással igyekeztek kiszedni az emberekből.

Csepreg pusztulásának ábrázolása (Varga Ottó: Magyarország története)

A polgárok egy része az alsóvárosi templomban keresett menedéket. A templomba betörő katonák mindenkit lemészároltak, a holttestekből máglyát raktak. A toronyban lévőket a kegyelem ígéretével csalogatták le, elzárták őket egy házba, de később valamennyiüket megölték. Ezt követően került sorra a felsőváros. Ugyan egy csapat magyar lovas megérkezett, hogy segítsen a csepregieknek, de a lengyelek visszaverték őket.

A felsővárosban hasonló mészárlásra került sor, mint az alsóvárosban. A templomba szorult polgárok igyekeztek védekezni, öt katonát meg is öltek a támadók közül, de mire leszállt az est, megadták magukat. A templomban lévőket ezután levágták, a szemtanú beszámolója szerint a csecsemőket a földhöz verve ölték meg, a nőket és a lányokat meg is erőszakolták. A templom padlására szorult emberekkel nem bajlódtak úgy, mint az alsóváros esetében: rájuk gyújtották a padlást. A melegtől még a templom harangjai is megolvadtak, a bent lévőknek esélyük sem volt.

Az elrettentő példa

A csepregi kollégium diákjainak sorsáról ellentmondásos beszámolók maradtak fent. Egyesek szerint a kollégiumba menekültek a lengyel zsoldosok elől, más beszámolók viszont olyan értelemben írnak róla, mintha egy részük a templomban keresett volna menedéket. Az azonban közös motívum, hogy a kollégium elfoglalása után a diákokat összeterelték és megénekeltették a császári katonák, majd ezt követően mind egy szálig levágták őket. Bethlen Gábor az isztambuli követének beszámolt az eseményekről és példának hozta fel Csepreg esetét a Habsburg pusztításra.

A Nádasdy-kastély az ezt követő napon adta meg magát, fennmaradt egy levél, amelyben a védők beszámolnak Csepreg elpusztításának szörnyű zajairól. Mivel ők Nádasdy emberei voltak, fogságba kerültek, majd később kiváltották őket. Az alsóvárosi lelkész és az iskolamester szintén túlélte a vérengzést, de csak tetemes váltságdíj ellenében, a könyveiket pedig a katonák megsemmisítették. A felsővárosi prédikátor, Zvonarits Imre nem járt ilyen szerencsésen, a templomban vágták le a többiekkel együtt.

A Szent Miklós-templom a mai Csepreg városában (Wikipédia)

A császári katonaság három napig fosztogatta a várost. A polgárokat megkínozták, például a homlokuk köré tekert kötéllel vagy úgy, hogy forró kemencébe lógatták a fejüket. Az asszonyokat és a nőket megbecstelenítették, a beszámoló szerint a tíz-tizenegy éves korú kislányokat is. A nők egy részét távozás után magával vitte Collalto csapata. A későbbi időszakból fennmaradt egy ismeretlen csepregi diák verse, aki elmesélte a katasztrófát, annak alapján 1223 áldozatot számoltak össze, a tűzhalált halt polgárok nélkül. (A dúlás előtt a lakosságot körülbelül 1800 főre becsülhetjük).

Az egy évvel későbbi összeírás mindössze 88 házat talált a városban. Bár Nádasdy Pál betelepítéssel és új prédikátor hívásával megpróbált életet lehellni az elpusztult városba. 1643-ban azonban éppen a csepregi felsővárosi Szent Miklós-temploban jelentette be Nádasdy Ferenc, hogy áttér a katolikus hitre. A birtokán élőknek követnie kellett a döntését. A csepregi evangélikus iskola véglegesen megszűnt, az itt működő nyomda szintén befejezte a tevékenységét. A helyi evangélikus szellemi élet megszűnt, ami a település hanyatlását eredményezte. A 2022-es népszámlálás szerint mindössze 65 evangélikus maradt a városban.