Nem csak az aztékok áldozták fel egymást az isteneknek, megtalálták az eddigi legrégebbi minószi áldozatot
A krétai Hanía óvárosában, a Kastelli-hegyen található új, a minószi korszakra vonatkozó régészeti felfedezések az első vitathatatlan bizonyítékot szolgáltatják a minószi civilizációban elkövetett emberáldozatokról.
Haníában egy ókori minószi áldozat helyszínét tárták fel. Az ásatások a Kastelli-dombon, Hanía óvárosában folynak Dr. Maria Andreadaki-Vlazaki vezetésével és a Haníai Régiségek Ephorátusának támogatásával.
Az ásatási munkálatok a haníai Katre utcában zajlanak, ahol a nagyméretű, az ép oszlopalapoktól eltekintve nagyrészt sérült, Kr. e. 14. századi hipostílusú terem feltárása folyik. A terület a krétai-mínoszi korból származó Küdónia palotakomplexum részét képezi, amelyet a Kr. e. 13. század közepén egy földrengés pusztított el. (Küdónia, vagy Kydonia, a Hanía helyén fekvő ókori város volt.)
Hatalmas földrengést követően áldoztak fel egy fiatal lányt
A földrengést egy lány feláldozása követte 43 kecskével, néhány juhval, négy disznóval és két ökörrel együtt. Ez a régészet számára nagy jelentőségű, egyedülálló leletnek számít, mivel ez az első vitathatatlan bizonyíték a minószi kori emberáldozatra.
A Greek Reporter úgy tudja, hogy a hipostílusú terem lerombolását követő években a területet szabadtérré alakították át, ahol a geometrikus korban (Kr. e. 8. század) nagy mennyiségű törött pithosz (agyagból kézzel formált hatalmas tárolóedény) és méretes edények halmozódtak fel. Ezek egy részét a legutóbbi ásatás során fedezték fel.
A Kr. e. 8. századtól a 6. század elejéig egymásra épült agyagos padlórétegek számos kerámialeletet hoztak felszínre, amelyek hasznosak voltak a fazekasság fejlődésének tanulmányozásához a fent említett időszakokban Küdónia városában. Olyan lehetőség, amely a korábbi haníai ásatások alkalmával nem kínálkozott.
A 7. század második felében épült fal jelzi a kiterjedt szabadtéri terület keleti határát, amelyet feltehetően egy újabb földrengés pusztított el a 6. század elején.
A közelmúltbeli ásatás során talált lelőhelyek között fekete tálak, állatcsontok és számos bokalánc, agyagcserép, pesszáriumok, hevederek, szikrák és számos más tárgy található. A csontológiai vizsgálat kimutatta, hogy az állatok tetemeit egy nagy lakoma elkészítéséhez és főzéséhez apró darabokra vágták.
A lelőhelyen dolgozó régészek és kutatók úgy vélik, hogy valamennyi lelet, valamint a dombon való elhelyezkedés arra enged következtetni, hogy a korai archaikus években egy középület, valószínűleg egy udvarház vagy szentély épült a szabadtéri területen.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Melyik régiókban és területeken található a legtöbb építkezési munka ma Magyarországon?