10 felfedezés, mely gyökeresen megváltoztatta addigi életünket – 2. rész
„Semmi sem állandó, csak a változás maga” – mondta Hérakleitosz, görög filozófus. Habár a tudomány és a filozófia nem minden esetben jár kéz a kézben, valóban van igazság az antik bölcs életfelfogásában. Míg néhány változás önmagától áll be, néhányakhoz szükség van egy kis emberi közbenjárásra is. Utóbbi történt az alábbi 10 felfedezés esetében is, melyek hatására drasztikus változás állt be az emberiség addigi világképében. Cikksorozatunk második része további ötöt mutat be, melyek közül néhány megalapozta a modern tudományt.
Az első tűzgyújtástól kezdve a kerék feltalálásán át számos találmány segítette, hogy elérkezzünk jelen állapotunkhoz, mely a civilizált emberiség ismereteinek kiszélesedésével járt – írja a Discover Magazine.
Antibiotikum
Paul Ehrlich német fizikus, bár tudta nélkül, de 1909-ben megalkotta az első antibiotikumot. Kutatása ugyanis a szifilisz ellenszerére irányult, mikor rájött, hogy bizonyos kémiai anyagok képesek elpusztítani a szervezetben lévő kártékony baktériumokat, sejtroncsolódás nélkül. Ehrlich felfedezését kemoterápiának nevezte, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy kemikáliákat használt gyógyítás során. Munkája olyannyira forradalmi volt, hogy a későbbiekben a tudóst az „Immunitás Atyja” jelzővel illették. Az egyik leggyakrabban alkalmazott antibiotikum a penicillin, melyet Alexander Fleming skót mikrobiológus 1928-as felfedezésének köszönhetünk. Ennek hála a penicillin tömeggyártásának megkezdése után már a II. Világháború alatt is életeket mentett.
Az ősrobbanás elmélete
Az ősrobbanás elmélete a jelenleg leginkább elfogadott magyarázata az univerzum keletkezésének. Az elmélet szerint nagyjából 13,7 milliárd évvel ezelőtt az univerzum minden anyaga egyetlen kis pontba tömörült. Egy hatalmas robbanást követően az univerzum tartalma előtört és kitágult, mely tágulás a mai napig nem maradt abba.
Az ősrobbanás elmélete Georges Lemaître belga kozmológus fejéből pattant ki 1927-ben. Mint az a legtöbb felfedezés esetében történni szokott, a szakma vonakodott elismerni igazát. Ám miután Edward Hubble kutatása során kellő bizonyítékot biztosított az univerzum folyamatos tágulásával kapcsolatban, szépen lassan elfogadottá vált Lemaître elmélete, aki nem mellesleg katolikus papként is munkálkodott.
Vakcina
Gyermekbénulás, himlő – csak néhány azok közül a halálos kimenetelű veszélyekből, melyektől mára már nem kell tartanunk, a vakcináknak hála. De hogyan is hatnak az oltások? A Centers for Disease Control (CDC) magyarázata alapján a vakcina egy olyan védekezési mechanizmus, amely kis mennyiségű betegséget juttat az emberi szervezetbe, hogy az immunválaszt tudjon kialakítani, amennyiben a betegség ismét megpróbálna bejutni a szervezetbe. Lényegében az oltás révén az emberi szervezet egy kis mennyiségű betegségnek esik áldozatául, hogy az immunrendszer megfelelő védekezést tudjon kialakítani ellene a későbbiekben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Dr. Edward Jenner 1796-ban készítette el az első vakcinát a tehénhimlő fekélyéből származó fertőzött anyag felhasználásával. Úgy gondolta, mivel az állat megbetegedése nagyon hasonlít az embert megtámadó himlőre, sikerrel fog járni. A kis 8 éves James Phipps volt az első, akin tesztelte a himlő elleni oltást. A kutató megállapította, hogy a fiú, bár kezdetben nem érezte jól magát, sikeresen kilábalt az ideiglenes rosszullétből. Néhány hónappal később Jenner egy himlősebből származó anyaggal tesztelte, kialakult-e az immunitást Phippsben.
A fiú egyáltalán nem lett beteg. Innentől kezdve a felfedezés révén, a himlőoltásnak hála emberéletek ezrei menekültek meg.
Az evolúció
Az evolúció elmélete szerint az organizmusok genetikai szinten változnak, alkalmazkodnak környezetükhöz egyik generációról a másikra. Ez több millió évig is eltarthat, mely közben olyan folyamatok is lezajlanak, mint a természetes szelekció. Charles Darwin neve valószínűleg mindenkinek ismerősen cseng. Nem hiába, hiszen a természettudós nevéhez köthetjük az 1859-ben megjelent A fajok eredete című könyvet, melyben lefektette az evolúciós folyamatok alapjait és tulajdonképpen kijelölte a modern természettudomány új szemléletét. A felfedezés során az evolúciós folyamatok vizsgálásához a Galápagoson élő madárvilág tanulmányozása adta meg a kezdőlöketet Darwin számára.
CRISPR
A CRISPR a baktériumok genomjában található rövid, ismétlődő DNS-szakaszok neve. A kutatók fel tudják használni arra, hogy élő szervezetek DNS-ét megváltoztassák.
Egy 2018-as tanulmány szerint a tudósok alkalmazni tudják ezt a technológiát bizonyos gének kicserélésre. Hogy miért lenne erre szükség? Azért, hogy kiküszöböljék azokat, amelyek olyan betegségeket okozhatnak, mint a rák, vagy akár bizonyos örökletes betegségek. Számos tudós munkálkodott a CRISPR megismerése érdekében, az ezért kapott Nobel-díj legutóbb a Jennifer Doudna-Emmanuelle Charpentier párost illette.
Ez is érdekelheti:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében