Amerikából származna a szifilisz? Régészek 2000 éves bizonyítékot találtak rá

Már többezer évvel ezelőtt is pusztíthatott a Treponema pallidum endemicum által okozott betegség Brazília területén. A DNS-vizsgálat során fény derült arra is, hogy a kimutatott baktérium a nemi szifilisz mögött álló mikrobával áll közeli rokonságban. A fertőzés valószínűleg szájsebekkel, lábfájdalmakkal keserítette meg a betegek életét.

A kutatók a mikróba DNS-ét 2000 évvel ezelőtti emberi csontvázakból mutatták ki, ez lehet a legrégebbi, szifilisszel rokonságban álló genom – írja a Live Science.

Kolumbusz és a szifilisz?

A szifilisz felbukkanásának idejéről eddig még nem sikerült konszenzusra jutniuk a szakembereknek. Mivel 1495-ben szifiliszjárvány sújtotta Európát, sokan úgy vélik, Kolumbusz Kristóf és emberei hurcolták be a fertőzést az öreg kontinensre. Ám egy másik, szintén nemrégiben feltárt régészeti lelet azt sugallja, a kór már azelőtt is jelen lehetett földrészünkön.

Mára már azt is tudjuk, hogy a szifilisz csak egyike azon négy betegségnek, melyet egy azonos baktériumcsalád okoz. A másik három nemi tünetek helyett a száj és a bőr krónikus fertőzését váltja ki.

Európai és amerikai régészek már néhány évtizede azon voltak, hogy megvizsgálják a szifilisz és nem nemi eredetű rokonainak eredetét. Ehhez a betegségekre jellemző csontelváltozásokat igyekeztek találni. Nem sokkal ezelőttig nem sikerült olyan bizonyítékot feltárniuk, mely azt igazolná, a betegség már Kolumbusz első felfedező útja előtt is jelen lett volna.

Most pedig Verena Schünemann, a Zürichi Egyetem paleogenetikusa és csapata sikeresen azonosították a T. pallidum endemicum baktériumból származó DNS-t a Jabuticabeira II régészeti lelőhelyéről származó csontvázakban. Ez Brazília déli partján, Laguna do Camacho közelében található.

Minden jel Amerikára utal

Több mint 200 halott fekszik a Jabuticabeira II-ben, akiket 1500 év leforgása alatt, i.e. 1200-től i.u. 400-ig temettek ott el. A csontvázak elemzése több tucat olyan csontsérülést tárt fel, amelyek treponemális betegségre utaltak.

Egészen pontosan az endémiás szifiliszre, az úgynevezett bejelre hajaznak a genomok. A betegség manapság a Földközi-tenger keleti részén és Nyugat-Ázsia forró, száraz vidékein fordul elő. Brazília azon részén, ahol a klíma tipikus tengerparti, párás időjárást eredményez, mára már nem azonosítanak ilyen eseteket. A betegség antibiotikummal kezelhető, ám évezredekkel ezelőtt a brazil őslakosok még nem rendelkeztek hatékony gyógymóddal a kór ellen.

„A betegséget hordozó egyéneket nem különítették el a többi halottól, mely arra utal, azonos bánásmódban részesültek” – írták a tanulmány szerzői.

Az eredmények alapján a bejel már jóval előbb jelen volt Dél-Amerikában, minthogy azt az európaiak behurcolhatták volna. A kutatók így a baktérium megjelenését nagyjából ezer évvel korábbanra datálják az eddig feltételezetthez képest.

Ugyakkor Schünemann hangsúlyozta, az eredmény még mindig nem ad biztos támpontot a nemi szifilisz eredetével kapcsolatban.

Ez is érdekelheti:

• Ez a furcsa, 200 millió éves organizmus se nem növény, se nem állat
• Nem evilági anyagot is tartalmaznak az ősi kincsek