Ez a különös étel menthet meg minket az atomháború utáni éhínségtől

Amennyiben bekövetkezne egy nukleáris tél az atomháború után, az nagyjából 90%-kal csökkentené az élelmezést biztosító termelés mennyiségét. Ám meglepő megoldása lehet a problémának: a hínárfarmok ígéretesek lehetnek, ameddig a hőmérséklet vissza nem áll. Ezek a növények ugyanis akár 1,2 milliárd ember táplálékbeviteléről gondoskodhatnak a jövőben.

Atomháború után hidegebb lenne a tél, mint valaha

Egy potenciálisan kitörő atomháborút nukleáris tél követne. Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország együttesen a világ nukleáris fegyverkészletének közel 90%-át tudják magukénak. Amennyiben a két ország harcban állna egymással, az végzetes csapást mérne bolygónkra, ugyanis ennek következtében akár 165 millió tonna korom is kerülhetne a Föld légkörébe, mely 9 Celsius fokkal csökkentené a bolygó felszíni hőmérsékletét. Hogy ez mit is jelentene? Az élelmiszertermelés 90%-os visszaesését – írja a Live Science.

Ám a kutatók különös megoldással álltak elő az esetleges probléma esetére: nemrégiben arra jutottak, hogy egy 9-14 hónapig tartó atomháború alatt lehetséges volna a Mexikói-öbölben és a keleti partvidéken tengeri moszatot termeszteni. Ez pedig vélhetőleg 1,2 milliárd éhes szájat látna el.

A hínárfarmok az élelmiszerek 15%-át, a bioüzemanyag-termelés 50%-át és az állati takarmány 10%-át biztosíthatnák. A szakemberek eredményeiket január 9-én tették közzé az Earth’s Future folyóiratban.

Hínárfarm Uroában, egy zanzibári halászfaluban.
Forrás: Wikimedia Commons

„Több mint 2 milliárd embert fenyegetne  éhezés egy indiai-pakisztáni nukleáris háború után, 5 milliárd embert pedig egy amerikai-orosz atomháborút követően. Kulcsfontosságú, hogy előálljunk alternatív élelmiszerekkel – fogalmazott Cheryl Harrison, a Louisiana Állami Egyetem oceanográfiai és tengerparti tudományok adjunktusa.

Egymilliárd éhes száj

Az atomháború azonnali hatása a környező területek porig égése lenne, majd pedig az arra élők sugármérgezése. Ám hosszútávon a mezőgazdaságra is súlyos csapást mérne. Ugyanis a kutatók által elképzelt forgatókönyv alapján a radioaktív por és füst olyannyira blokkolná a  napfényt, hogy az a hőmérséklet drasztikus csökkenését okozná. Ez pedig ellehetlenítené  számos kultúra termesztését, mely valószínűleg globális éhínséget okozna, több milliárd ember halálát követelve.

„Az óceánok és általánosságban a vizek nagyobb fajhővel rendelkeznek, mint a szárazföld, így nagyobb mennyiségű hőt képesek tárolni, hőmérsékletük nehezebben csökken vagy nő. Ennélfogva az óceánok kiváló helyként szolgálhatnak alternatív élelmiszertermelés céljából, nem úgy, mint a szárazföldi üvegházak. Azok ugyanis nagy energiaigényű fűtéssel tudnának csak működni, mely az energiahiányos katasztrófa során csaknem lehetetlen lenne” – tette hozzá Harrison.

„A történelem során a nagy háborúkat éhínség követte, mely regionális és globális szinten is megmutatkozott. Szükségünk van egy tervre, mely garantálhatja, hogy egy esetleges atomháborút követően is biztosítva legyen élelmezésünk” – mondta a kutató.

Ez is érdekelheti:

A vietnámi háború legkegyetlenebb vegyifegyvere, amelynek hatásai még mindig érezhetők

Szakértők szerint eldőlt, hogy Putyin mikor robbantja ki a III. világháborút

Source: livescience.com