Ez a több ezer éves bolgár város egy görög isten templomának ad otthont
Perperikon ókori görög város a világ egyik legrégebbi, kőből épült városa, amelyet csak a 20. században fedeztek fel Bulgáriában. A város a világ egyik legnagyobb és legtitokzatosabb civilizációjáról, a trákokról mesél.
A trákok részben az ókori Görögország északi területein éltek, és jelentős hatást gyakoroltak a kultúrára. Perperikon városát a neolitikus európaiak, később pedig a rómaiak, a bolgárok és a gótok is lakták. Úgy tartják, hogy itt állt egy híres, Dionüszosznak szentelt templom – számol be a Greek Reporter.
Perperikon városa nevét a középkorban (11-13. század körül) kapta, valószínűleg az ógörög “hyperpyros” szóból származik, ami “oltártüzet” jelent. A város egy 470 méter magas sziklás hegy tetején található a Rodope-hegység keleti részén, a mai Kardzali város közelében, Bulgáriában. Eredetileg vallási helyként szolgált, de az idők során lakóhellyé vált: templomkomplexumként és királyi erődként is funkcionált.
Perperikon egészen Kr. e. 5000 óta lakott terület volt. Az érett civilizáció első nyomai a bronzkorra vezethetők vissza, a lelőhelyről származó egyes kerámiákat a korai vaskorra datáltak.
Az eneolitikumból (rézkorból) származó leletek arra utalnak, hogy a regionális kultúrák tagjai rituális gödröket és hasadékokat kezdtek kialakítani magukban a kövekben, és a résekben kerámiákat és más edényeket helyeztek el.
A feltárt kerámiák nagy része művészi és szerkezeti hasonlóságokat mutat a Balkán egyik legjelentősebb őskori népének, a karanovói kultúrának ugyanezen időszakbeli kerámiatöredékeivel.
Karanovo kerámiák. Forrás: Mpb eu/Wikimedia Commons
A hely azonban csak a bronzkorban virágzott fel igazán. Egyes kutatók azt állítják, hogy a Kr. e. 18-12. század körül Perperikon városa jelentős központ volt. Ez a fejlődési korszak a minósziak és a mükénéiek úgynevezett civilizációs csúcsához köthető.
Perperikon fellegvárának legjelentősebb korszaka a trák és a görög kulturális korszaknak felel meg. A helyszínen még mindig láthatók az erre az időszakra utaló nyomok, beleértve a Dionüszosz-templomot is. Medokosz Kr. e. 242-ben, Szitalkész odrüszi király halála után innen kiáltotta ki magát királynak.
Általánosságban elmondható, hogy a feltárt helyszín négy különböző területre osztható. A fellegvár, vagy akropolisz, a dombon lévő legfelső területet uralja. Közvetlenül alatta található a délkeleti irányba néző palota- és templomkomplexum, a másik két területet pedig a külső városok jelentik – olyan épületek, amelyeket valószínűleg az erődített falakon kívül építettek.
A domb lábánál több falu romjai találhatók, ami arra utal, hogy a település sűrűn lakott volt, különösen a római korban. Ezen a területen végezték a legkevesebb kutatást és ásatást.
Perperikon igazi rejtélye egy kőből készült, szabadtéri szerkezeti alap, amely a szakemberek szerint tökéletesen megfelel a görög klasszikus szerzők által említett rodopei Dionüszosz-templomnak. Dionüszosz templomának középpontjában egy kerek oltár áll, amelynek átmérője 180 cm, és körülbelül 2 méter magasan emelkedik ki a komplexum padlójából.
Az oltár köré vésett több ovális alakú lyuk, valamint az oltár mellette lévő négyzet alakú emelvény egy potenciálisan rituális és szertartásos helyszínről mesél. A régészek sok más ősi oltárt is találtak ezen a területen, különösen az északi részen.
Emiatt sok történész azt állítja, hogy itt állt a rodopei Dionüszosz ókori temploma, amelyet Augustus római császár látogatott meg, amint azt Caius Suetonius Tranquillus művében részletesen leírja.
Érdemes elolvasni:
