Mi az ‘ördög aranya’, és miért olyan veszélyes?

Az indonéziai Jáva keleti részén található a Kawah Ijen vulkán, amely az utóbbi években a turisták egyik legkedveltebb célpontjává vált. Ennek oka, hogy éjszaka túlvilági kék fények jelennek meg sötét lejtőin. Ezeket a kísérteties halvány tüzeket a vulkán felszínén található nagy mennyiségű kénlerakódás okozza. Amikor a vulkán belsejéből származó magas hőmérséklet felmelegíti ezeket a kénlerakódásokat, azok kék lángokkal égnek.

De bármennyire is lenyűgözőek és titokzatosak ezek a jelenségek, van egy sötét aspektusa is, amely az erőforrások kitermelését végző emberekkel kapcsolatos. Ezek a bányászok veszélyes és bizonytalan körülmények között dolgoznak, hogy a kénhez, vagy ahogy ők nevezik, az “ördög aranyához” jussanak.

Hatalmas fontossággal bír az ördög aranya

A kén fontos természeti erőforrás, és az embereket évszázadok óta lenyűgözi. Napjainkban világszerte számos termékben és iparágban használják. Jelen van a cukorban, a gyufában és az akkumulátorokban, de a kén különböző vegyületei szerves részét képezik a műtrágyák és a gyógyszerek vegyi anyagainak előállításában is. Emellett a gumitermékek, a tűzijátékok és a lőpor nélkülözhetetlen összetevője. Röviden tehát egy hatalmas üzletről van szó. A szigeten elérhető egyéb munkahelyekhez képest a kénbányászat elég jól fizet, ami vonzó munkalehetőséget jelent a munkavállalók számára.

Ugyanakkor ez egy nagyon veszélyes munka is. Nem csak fizikailag megterhelő a bányászat, hanem rendkívül mérgező is a munkások számára. A kéngázt a vulkán belsejéből vonják ki fémcsöveken keresztül. A felszínre érve a gáz folyadékká sűrűsödik, és ahogy lehűl, sárga lapokká keményedik, amelyeket aztán kézzel törnek szét, és fonott kosarakba helyeznek. Ezeket a kosarakat aztán a bányászok a vállukon viszik vissza a kráter falán.

Nem véletlenül hívják így

Bárki, aki végzett már nehéz munkát, tudja, hogy az ilyesfajta munkavégzés súlyos következményekkel járhat az egészségre nézve. Ráadásul a bányászok sokszor nehezebb terheket cipelnek, mint amilyenek. Így a kimerítő és bizonytalan út vissza a kráterbe fájdalmas áldozatokkal jár. A legtöbb munkás átlagos várható élettartama ritkán haladja meg az 50 évet, valamint gerincsérüléseket és eltorzult hátat eredményez.

A sárga anyag cipelésén kívül a kráter alján a levegő mérgező kén-dioxid gőzökkel van tele. A legtöbb esetben a bányászok megfelelő védelem nélkül dolgoznak, így belélegzik ezt a gázt, amely égeti a tüdejüket és állandóan könnyezik a szemük. Elég nagy koncentrációban a kén-dioxid légzési problémákat, sőt akut tüdőödémát is okozhat.

A Jáván található bányászközösségek a bolygó utolsó ilyen közösségei közé tartoznak. A legtöbb esetben a ként kőolajból, földgázból és más fosszilis erőforrásokból nyerik ki. A kénipar becsült értéke mintegy 13 milliárd amerikai dollár, és az elkövetkező években várhatóan növekedni fog.

A bányászott kén nem olyan tiszta, mint a fenti eljárásokkal finomított változat, ezért az ára sem olyan magas. A problémák ellenére a jávai ipar azonban továbbra is fontos, és utolsó mentsvár marad azok számára, akik máshol nem találnak munkát.

Érdemes elolvasni:

• Csak a külcsíny volt a fontos? Ezek a hölgyek használhattak a világon elsőként rúzst
• Háromszor annyi víz lehet a föld alatt, mint az összes óceánban együttvéve