A rendellenesség, amelytől testi fogyatékosságra vágynak a betegek

A testintegritás-diszfória (BID), más néven testintegritás-identitászavar egy ritka pszichiátriai állapot. Ezt az állapotot a testi fogyatékosság, például az amputáció vagy a végtagok bénulásának megszerzésének tartós vágya jellemezi. Ezt a jelenséget gyakran félreértik, és eredete és kezelési lehetőségei továbbra is folyamatos kutatások és viták tárgyát képezik.

Az első olyan esetekről, amelyekben az egészséges végtagjaik amputálását kívánó személyekről számoltak be, 1977-ben jelentek meg. Az állapotot kezdetben apotemnofíliának nevezték. Kezdetben szexuális irányultságúnak gondolták, de további kutatások kimutatták, hogy a BID betegek amputációs vágya nem szexuális okokban gyökerezik, ami a megértés megváltozásához vezetett.

1997-ben és 1999-ben Robert Smith sebész történelmet írt azzal, hogy elektív amputációkat hajtott végre egyébként egészséges személyeken, akik kétségbeesetten keresték a beavatkozást, hogy fizikai testüket összehangolják mentális önképükkel. Smith a BID-t a testidentitás zavaraként azonosította, és ezzel rávilágított arra, hogy milyen mélyreható hatással van az érintettekre.

Testképzavar

A kutatók és a terület szakértői úgy vélik, hogy a BID összefügghet azzal, hogy az agy nem képes pontosan feltérképezni a testet, különösen a jobb féltekében. Az idegrendszeri képalkotó technikák kimutatták az agykárosodást ebben a régióban az amputációra erősen vágyó egyéneknél, ami betekintést nyújt ennek az állapotnak a neurológiai hátterébe — írja a News-Medical.

A BID pontos okai továbbra is ismeretlenék, és a folyamatban lévő kutatások célja a jelenséghez hozzájáruló összetett tényezők feltárása. A tudósok feltételezik, hogy a korai gyermekkori trauma, a kényszeres-kompulzív tendenciák, az amputált testrészekkel való túlzott azonosulás vagy akár a szexuális izgalom is szerepet játszhat a BID kialakulásában. A kiváltó ok végleges megértése azonban még várat magára.

Mit jelent a BID?

A BID-hez kapcsolódó gyakori tünetek közé tartozik a stressz, a depresszió, a hangulatzavarok és a szorongás. Lényeges megjegyezni, hogy a BID különbözik a testdiszmorfiától. Az egy olyan állapot, amikor az egyének következetesen negatívan gondolkodnak a testükről. Az anorexia nervosa szintén összefüggést mutat a BID-del, ami hangsúlyozza e pszichiátriai állapotok sokrétű jellegét.

Kezelés

Jelenleg a BID-re nincs egységesített kezelés, és az állapot kezelése kihívásokat jelent. A hagyományos kezelési módszerek kognitív-viselkedésterápiát és szelektív szerotonin-visszavétel-gátlókat (SSRI) tartalmaznak a rendellenességgel járó depressziós tünetek enyhítésére. Bár ezek a kezelések csökkenthetik a stresszt és a depressziót, gyakran nem tudják kezelni az amputáció iránti alapvető vágyat.

Szélsőséges esetekben, amikor az egyének kielégítetlen vágyuk miatt önamputációhoz vagy önkárosításhoz folyamodhatnak. A sebészek az összes többi terápiás lehetőség kimerítése után végső megoldásként fontolóra vehetik az elektív amputációt. Meglepő módon a tanulmányok arról számolnak be, hogy sok beteg elégedettségét és megkönnyebbülését fejezi ki az eljárást követően.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Brutális kutyatámadás: maradandó fejsérüléseket szenvedett a nyolcéves fiú
• Csak a külcsíny volt a fontos? Ezek a hölgyek használhattak a világon elsőként rúzst