Az amerikai NASA New Horizons névre hallgató kutaszának adatai a csillagászokat is megdöbbentették: lehet, hogy az élet keletkezése egyáltalán nem csak a csillagoktól bizonyos távolságra elképzelhető, hanem azoktól rendkívül távol és ránézésre rendkívül mostoha körülmények között is.
Nem olyan ősi a jég, mint gondolták
A csillagászok egyik fő állítása, hogy a Földünkhöz hasonló élet csak a naprendszerek egy bizonyos övezetében lehetséges, mert itt megfelelő a hőmérséklet, sugárzás, stb. az élet kialakulásához. Ám nagyon úgy tűnik, hogy ez egy rendkívül elnagyolt feltételezés, aminek ellentmondhat a valóság.
A New Horizons szondának az a különlegessége, hogy konkrétan kifelé tart a Naprendszerünkből. Egyszer tehát el fogjuk veszíteni, ami egyfelől szomorú, másfelől viszont adatai felbecsülhetetlenek.
A szonda járt a Plútónál is már, amely az ún. Kuiper-öv, azaz a Neptunusz után következő kisbolygóöv legnagyobb törpebolygója. Elhagyva azt további törpebolygókat vizsgálatt, hazaküldött adatainak láttán pedig igencsak felvonták szemöldöküket a NASA tudósai is.
Az Eris-t és a Makemake-t vizsgálva és azok adatait értékelve a csillagászok arra jutottak, hogy e kisbolygók felszínén nem ősi a jeget alkotó metánréteg. Eddig a tudósok úgy gondolták, hogy e kisbolygók felszínén semmi sem történt az elmúlt 4,5 milliárd évben, amióta kialakultak.
A legtávolabbi bolygókon is lehetnek meleg óceánok
A James Webb űrteleszkóp azonban szintén mást mutat. E teleszkóppal spektroszkópiai vizsgálatokat tudtak végezni innen a Földről és azt találták, hogy az ottani metán deutérium-hidrogén aránya (a deutérium a hidrogén egy izotópja, mely neutront is tartalmaz) egyáltalán nem ősi eredetre utal. És ugyanezt találták a C13-C12, tehát a szén 13-as és 12-es izotóparánya kapcsán is.
Az adatok arra utalnak, hogy a jégpáncél alatt, a bolygók magja közelében maga hőmérséklet uralkodhat, ami képes lehet a jégtakaró alatt folyékony vízóceánokat létrehozni, írja a Science Alert.
A tudósok már eddig is úgy gondolták, hogy például a Szaturnusz Enceladus nevű holdján, vagy a Jupiter Europa nevű kísérőjén létezhet mikrobiális tengeri élet. Most úgy látják, ilyen típusú élet akár a Kuiper-övben is kialakulhatott.
Az egyik Texas-i kutatóhely bolygókémikusa, Christopher Glein szerint nem túl korai azon gondolkodni, hogy űrhajót küldjünk ide, mely képes volna tanulmányozni e kisbolygók felszínét.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
