Valóban létezett a trójai faló?

A görögök tényleg egy óriási fából készült ló belsejében jutottak be Trójába?

1873 óta, amikor Heinrich Schliemann német üzletember és régész Homérosz Iliászának bizonyítékait követve egy nagy metropolisz, az ókori Trója maradványaira bukkant (a mai Törökországban található Hisszarlik), a város létezését általánosan elfogadott tényként kezelik, írja a History Today.

Ami a trójai háborút illeti, van némi bizonyíték arra, hogy a romok falai abban az időben rongálódtak meg, amikor feltételezések szerint a háború zajlott (i. e. 1275-1260 körül). Az azonban, hogy ez a pusztítás háború, természeti katasztrófa vagy valami egészen más következménye volt-e, továbbra sem világos.

Létezett-e egyáltalán a trójai faló?

Vajon a trójai faló valódi volt, vagy valami másnak a szimbóluma, amit később a történetmesélés megszépített? Különböző elméletek születtek a ló jelenlétének magyarázatára a Trója elfoglalásáról szóló ókori beszámolókban. Néhány szerint talán egy ostromtornyot vagy faltörő kost jelképezhetett. Vagy egy természeti katasztrófát, például egy földrengést, amely elpusztította az ókori várost. Mások szerint egy görög katonákat szállító hajót.

És mégis, néhány ilyen értelmezés hihetősége ellenére az ókori bizonyítékok túlnyomórészt reálisan és a részletekre nagy figyelmet fordítva ábrázolják a lovat. Megtudjuk a lovat készítő görög ember nevét (Epeiosz) és azt, hogy honnan származik a felhasznált faanyag (Ida-hegy). Tudjuk, hogy a ló kerekeken állt, hogy lehessen mozgatni; hogy a trójaiak lenből készült kötelekkel vitték be a városba; és hogy a farka, a térdei és a szemei mozgékonyak voltak. Egyes ókori szerzők megemlítik, hogy a lovat oldalról ki lehetett nyitni, és hogy a görögök kötelet vagy létrát használtak, hogy kimásszanak belőle.

Ami a lóba rejtőzött görög harcosok kilétét és számát illeti, több ókori szerző, valamint a festett kerámiák fennmaradt mintái felsorolják a harcosok nevét (köztük Odüsszeuszét). Létszámukat illetően azonnal megoszlanak a vélemények. Talán 30 bátor harcos rejtőzött az építményben? Vagy 50, talán 100? Az egyik ókori forrásban említett 3000 szinte biztosan tévedés.

De még ilyen túlzó kijelentések nélkül is szinte biztos, hogy zsúfolt körülmények uralkodhattak odabent. Ókori beszámolók szerint zörgő hangokat lehetett hallani kívülről, amikor megmozdították a falovat. A hangokat bizonyára a fegyverek és páncélok csattogása okozta.

Egy dolog mindentől függetlenül biztos, mégpedig az, hogy a lóval való trükközés nem volt bevett katonai gyakorlat. Stratégiaként a ravaszság művészetére és a trójaiak meglepésére való képességre támaszkodott. A lóval végrehajtott csel csak egyszeri alkalommal működhetett.

De miért pont egy ló?

Végül felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért épp egy ló alakját választották, és nem másét. Mit jelképez a ló? A késő bronzkorban, a trójai háború idején a lovak központi szerepet játszottak az ókori mediterrán világ számos társadalmában. Utazási módként, fontos szállítóeszközként, valamint bizonyos gazdagságot és státuszt jelző értékes tulajdonként szolgáltak. Az ebből az időszakból származó festett kerámiadarabokon lovas harcosok láthatók, akik fegyvereket hordoznak és szekéren lovagolnak. A lovak és a lovasélet a háború élményének szerves részét képezték.

A homéroszi feljegyzések, amelyek mintegy 500 évvel a háború után íródtak, a trójai és görög harcosokat ábrázolják, akik azonosulnak a lovaikkal, és saját fizikai jelenlétük kiterjesztéseként kezelik őket a csatában. Ezenfelül számos görög és trójai visel a ló görög megfelelőjéből (hipposz) eredő nevet: Hippaszosz, Hippodámosz, Hippomachosz.

Számos feljegyzés szerint különösen a trójaiaknak volt közük a lovakhoz. Homérosz a “lovak idomárjai” néven említi őket, mivel a lótenyésztés fontos szerepet játszott a trójai társadalomban. Irodalmi eszközként úgy is felfogható, hogy magát a háborút jelképezi, amelyet (szó szerint és szimbolikusan is) a ló formájában vittek be a városba.

A trójai faló azonban nem csupán az embereket jelképezi, akik Trójában harcoltak, hanem az isteni beavatkozást is. Pontosabban Athéné istennőnek a város kifosztásában való részvételét. Az ő speciális “szakterületei” (a bölcsesség, a hadviselés és a ló technikai kezelése) mind relevánsak a ló trójai jelenlétéhez.

Nemcsak a ló értelmi szerzőjeként tulajdonítanak neki kulcsszerepet (feljegyzések szerint Athéné megjelent Epeiosz álmában). A lovat a görögök Trójában hagyják neki ajándékként. Látszólag azért, hogy biztosítsa a biztonságos hazajutást, de valójában inkább azért, hogy elfogadtassák a trójaiakkal az “ajándékot”.

A lóról szóló ókori beszámolók és ábrázolások realizmusa és a részletekre való odafigyelés ellenére a történet és a középpontjában álló lény történetiségének kérdésére nem lehet teljes bizonyossággal válaszolni, mivel túl sok idő telt el a Trója kifosztásáról szóló első írásos beszámolók és a bennük említett események között.

Érdemes elolvasni:

• Vöröslő sör a “Részegség Ünnepén”: így hódoltak istenüknek az egyiptomiak
• Peru rejtélyes építménye olyan régi, mint a Stonehenge