Valóban 24 dollárért adták el Manhattant a hollandoknak?

A legenda szerint Manhattan szigetének őslakosai egy marék gyöngyért és 24 dollárnak megfelelő készpénzért adták el területüket a hollandoknak. De valóban így történt volna, vagy ez pusztán városi legenda lenne?

Nagyot szakítanának

Mire az európai gyarmatosítók megérkeztek, a területet már régen benépesítették a lenape indiánok, akik a Hudson folyó menti zöldellő szigetet Manahattának, azaz “dombos szigetnek” nevezték el. A terület természeti erőforrásokban gazdag volt, és számos  értékes állatfajnak is otthont adott – írja a brit National Geographic.

Az állatok közül a hódok keltették fel leginkább az európaiak figyelmét, akik 1500 körül érkeztek a mai Manhattan területére.  Ezek szőrméjéből ugyanis divatos kalapokat és luxuscikkeket tudtak készíteni az európai fogyasztók számára. Ekkorra az öreg kontinensen pedig már szinte teljesen kiirtották a szőrmés állatokat.

A holland kereskedők üzletelni kezdtek a lenape-okkal. A Holland Nyugat-indiai Társaság nevében ki is fejezték területi igényeiket a mai Delaware-től Rhode Islandig terjedő részen.

A társaság 1621-ben létrehozta Új-Hollandiát, kiterjesztve a holland uralmat a Hudson folyó térségére. 1624-re pedig hollandok éltek Manhatta – később Manhattanre átkeresztelt- településen, melyet akkor Új-Amszterdamnak neveztek el.

Mennyi az annyi?

A Holland Nyugat-indiai Társaságnak küldött jelentésében Peter Schagen gyarmatosító levélben azt állította, hogy a hollandok “60 guldenért megvásárolták Manhattes szigetét az indiánoktól”. Ám ezt leszámítva eladással kapcsolatos okiratot vagy más levelezést soha nem találtak. A kifizetett összegről – és magáról az ügylet jellegéről – pedig közel 400 év elteltével sem született konszenzus a történészek körében.

Napjaink történészei ugyanakkor hangsúlyozzák, 60 gulden akkoriban sokkal többet ért, mint ma 24 dollár: jelenleg körülbelül 1000 dollárnak felelne meg. Ha valóban ki is fizették az említett összeget, azt minden bizonnyal értékes szőrmék, gyöngyök és egyéb árucikkek is kísérték.

Ám nem biztos, hogy az őslakosok is eladásként értelmezték az üzletet: az indiánok valószínűleg nem voltak tisztában a tulajdonjog európai formáival, nem is ismerték el a föld feletti egyéni jogokat. Ezáltal az őslakosok valószínűleg úgy gondolták, abba egyeztek bele, hogy megosszák földjüket a hollandokkal, vagy pedig bérbe adják nekik.

Máshogy történt

A hollandok viszont azt hitték, megvásárolták a földet, és rövidesen telepesek, rabszolgasorba taszított afrikaiak, különböző nemzetek kereskedői és vallási üldöztetés elől menekülő emberek telepedtek ott le. A hódkereskedelem pedig olyannyira felvirágzott, hogy a hódprémek egész Új-Hollandiában elfogadott fizetőeszközzé váltak. 1664-re Új-Amszterdamban 1500 ember élt, a településen ráadásul vélhetően 18 különböző nyelven is beszéltek a lakosok. A város az azt körülvevő falról vált ismertté: ebből, a rabszolgák által épített fal maradványaiból alakult ki később New York híres Wall Streetje.

Ám amikor 1664 augusztusában brit katonák megrohamozták Új-Amszterdamot, a fal sem tudta megvédeni a hollandokat. A holland kormányzó, Peter Stuyvesant egy hónappal később átadta a multikulturális kolóniát a briteknek, akik a települést átnevezték New Yorkra. Manhattan pedig mára már a “Nagy Alma” egyik legfőbb ütőerét képezi folyton nyüzsgő bevásárló utcáival és a méltán híres Metropolitan Művészeti Múzeum (MET) épületével .

Ez is érdekelhet:

• Ilyen volt az élet a maja civilizációban
• Theodor Roosevelt beszéde olyan hosszú volt, hogy megállított egy golyót